A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kovács Sándor: Az 1999. március havi rendkívüli közép-tiszai árhullám hidrometeorológiai jellemzői

területeken, majd fokozatosan a magasabb vízgyűjtőkön is intenziven elkezdett olvadni a hó. A hóolvadás hatása először a síkvidéken, belvíz formájában, majd az egyre magasabban elhelyezkedő hegyekben, árhullámok formájában jelentkezett. A Közép-Tisza vidékén kialakult belvízi elöntésekkel egy időben emelkedett a Hortobágy-Berettyó vízszintje. A Hortobágy-Berettyón és a térségben létrejött kritikus helyzetet (minden idők legnagyobb mederteltsége jött létre) súlyosbították a Hármas-Körös egymásra futó árhullámai. A Tiszán időközben kialakult árhullám jelentős hatást gyakorolt a Hármas-Körös és áttételesen a Hortobágy-Berettyó vízszintjére is. Ecsegfalvánál a tetőzés március 9-én következett be 437 cm-es vízállásnál (az eddigi LNV 397 cm volt). A HármasKörös Szarvasnál, történetének harmadik legmagasabb árhullámával, 857 cm-el tetőzött március 10-én. A Hármas-Körös második árhullámával egyidöben a Tisza összes mellékfolyóján különböző méretű árhullám indult el. Mivel a hőmérséklet emelkedéssel egyidöben lehullott csapadék egyik vízgyűjtőn sem volt jelentős, a mellékfolyók határon túli szelvényeiben, a Bodrog kivételével, egyik vízmércénél sem keletkezett kritikus magasságú, LNV-t megközelítő áradás. Az árhullámok viszont mindegyik vízgyűjtőn azonos időben jelentkeztek. A Tisza, Tiszabecsnél 260 cm-el (márc. 7-én), a Szamos, Csengernél 606 cm-el (márc. 9-én), Vásárosnaménynál 836 cm-el (márc. 9-én), a Hármas-Körös, Gyománál 834 cmel (márc. 9-én) tetőzött. Külön említést érdemel a Bodrogon kialakult árhullám. Csak magán a Bodrog vízgyűjtőjén 1,74 km

3 hóvízkészlet halmozódott fel. A Bodrognak szélesen elhúzódó, déli fekvésű, közepes magasságú vízgyűjtője van. A felmelegedés, a napsütés gyors, az egész vízgyűjtőre kiterjedő olvadást eredményezett. Ennek tudható be, hogy ezen a folyón lényegesen magasabb árhullám alakult ki mint a Tisza többi mellékfolyóin. A Sárospatak szelvényben az áradás 111 éves rekordot, az 1888-ban mért eddigi legnagyobb vízszintet döntötte meg. Ez a rendkívüli árhullám annak ellenére alakult ki, hogy a területre a hóolvadás során jelentős mennyiségű csapadék hullott volna. Március 01-11. között csupán 26,3 mm esö esett a Bodrog vízgyűjtőjére. Áradásának ütemét nem lehet szokványosnak nevezni. Több napon keresztül, folyamatos napi 60-70 cm-es vízszintemelkedést csak az ez évi az árhullámnál figyelhettünk meg. A Tisza és a Bodrog árhulláma egyidöben találkozott Tokajnál. A Tisza, Tokajnál március 14-15.-én tetőzött 894 cm-el (ez a vízszint 14 cm-el magasabb az eddigi LNV-nél). A Bodrog árhulláma Felsőbereckinél március 13-án 795 cm92