A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Illés Lajos–dr. Konecsny Károly–Luczy Zoltán: A korszerűsített felső-tiszai vízrajzi távadatmérő rendszer működése 1998. novemberében

• A hagyományosan mért és távjelzett vízállás adatok abszolút különbségének állaga novemberben egy állomás kivételével 1.0 cm alatt maradt. Tiszabecsen ez a különbség nagyobb 3.7 cm volt. .5. ábra Az ukrán I u I lés.szak adások hatása a lá\-mérl íiszabecsi árhullámképre • A nyomásérzékelő szondákkal novemberben mért vízállás adatsorok azt mutatják, hogy folyók esetében nagy jelentősége van a mérőhely kiválasztásának, az árhullámok idején kialakuló jelentős turbolencia miatt, közvetlenül a mederbe telepített szondák pulzáló vízállás adatsort produkálnak. (5. ábra). A pillanatnyi ingadozások elérhetik a 15-20 cm-t is. Ez a mintavételi intervallum meghosszabításával jelentősen mérsékelhető, de nem szüntethető meg. • A novemberi árvíz idején a magyar-ukrán határszakasz ukrán oldalán három olyan töltésszakadás következeti be. amely kihatott a Tiszabecsi árhullámképre (5. ábra). Ezt a hatást a távadatmérök szondái jól detektálták. A szakadások minimális vizszintcsökkentő hatását elsőként ezek alapján észleltük. A vízszintcsökkenés tényét később a gátöri észlelések is alátámasztották. • Novemberben a távadatmérő állomások környezetében is jelentős esők voltak. A távjelzett és hagyományos módon mért csapadékok" eltérései nem haladták meg a 10 %-ot, ami nem tekinthető számottevőnek. Az ötpercenkénti csapadékösszegek integrálgörbéi 64