A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Beleznai Tibor–Hecker László: Burkolt árvízvédelmi koronák árvízvédekezésben betöltött szerepe a TIVIZIG-nél

Az igazgatóság elsőrendű árvízvédelmi töltéseinek fejlesztését gyorsított ütemben az 1970-es „ Nagy Tiszai árvizet " követő években lehetett elvégezni, a védekezés tapasztalatai miatt rendelkezésre álló jelentősebb beruházási összegekből. Az 1974-es őszi árvíz alatt vette kezdetét Tiszalök községet védő töltés erősítése, majd a munka befejezését következő években Tiszadada-Tiszalök közötti töltésszakasz került fejlesztésre. Ebben az időszakban lett megerősítve a Sebes-Körös jobb parti védtöltése Magyarhomorog település közigazgatási határáig, a Berettyó jobb- és bal parti töltése a Sebes-Körös torkolattól a szeghalmi Szabadság hídig. Az előbb felsorolt munkákkal párhuzamosan 1975-től indult a Kiskörei duzzasztómű létesítéséhez kapcsolódó, Tisza II. program keretében a töltés erősítés Tiszafüredtől -Tiszacsegéig, négy építési szakaszra bontva. Ezekkel a fejlesztési munkákkal 1970 -es évek közepéig a TI VÍZIG elsőrendű árvízvédelmi töltéseibe további 2 millió 400 ezer köbméter föld került beépítésre. A tiszai védtöltés erősítés jelentős részének elvégzése után lehetőség adódott a jéglevonulás szempontjából igen veszélyesnek minősített Berettyó folyó, nagyvízi szabályozásával összefüggő töltésáthelyezési, töltéskorrekciós és fejlesztési munkáinak indítására. Kivitelezésre került a folyó nagyvízi szabályozása Szeghalom, Bakonszeg, Berettyóújfalu, Hencida és Kismarja közúti hídjainak térségében, / jéglevonulás szempontjából nem megfelelő vonalvezetésű szakaszok / és e munkák keretében az előírásoknak megfelelő méretű töltésszelvények is megépültek. Kiépítették a védvonal hencidai magasparti szakaszát és a Berettyó - Sebes-Körös torkolatot védő töltésszakaszokat. Az előzőekben felsorolt beruházásoknál további, mintegy 1 milló 300 ezer köbméter volt az összes földmunka mennyiség. 1980 -1981-ben a Tiszaeszlár település melletti hullámtéri rézsű kőburkolat lett kiváltva, a fejlesztési méreteknek megfelelően kiépített lapos rézsűhajlású földtöltéssel, majd 1982-1985-ös években a Tiszalök révjáró és Tiszalök Újtelep közötti szakasz került megerősítésre. 3