A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Illés Lajos–dr. Konecsny Károly: Hidrológiai előrejelzések 1998. novemberében a Felső-Tisza vidéken

HIDROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK 1998. NOVEMBERÉBEN, A FELSŐTISZA VIDÉKEN Illés Lajos és Dr. Konecsny Károly Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. BEVEZETÉS 1998. novemberében a Felső-Tiszái árvízvédekezés sikeres volt. Annak ellenére, hogy a tetőző vízállások Záhonyig helyenként jelentősen meghaladták az eddig észlelt legmagasabb értékeket, töltésszakadás, mentett oldali árvízi elöntés magyar területen nem keletkezett. Az eredmény értékét növeli, hogy a térségben a töltések általában alacsonyabbak az előírtnál, a kialakult vízszintek 9 km hosszúságban meghaladták a töltéskorona szintjét. A siker több tényezőnek köszönhető. Meghatározó szerepet játszott az árvíz rendkívüliségének magasságának és hevességének - időbeni gyors felismerésére, a folyamatos és pontos hidrológiai helyzetelemzés valamint előrejelzés, különösen az árhullám kialakulásának kezdeti időszakában. A dolgozat néhány bevezető gondolatot követően röviden bemutatja: > Milyen állapotban volt és hogyan működött, a Felső-Tiszái árvízhidrológiai információs és előrejelző rendszer, > Milyen stratégiai irányokat kívánunk követni a további fejlesztéseket érintően. Az árvízi előrejelzés fogalomköréhez különösen a Felső-Tiszán szorosan kapcsolódik az időelőny kérdése. Az időelőny növelésével nő a figyelembe nem vett hatások száma és jelentősége, csökken az előrejelzés megbízhatósága. Ugyanakkor az előrejelzési időelőny növelése több fontos körülmény miatt is fontos: • Az országiultárhoz és egyben a Kárpátok hegyvonulataihoz közel lévő folyószakaszok heves vízjárásnak Különösen veszélyesek a Felső-Tisza és mellékfolyói, ahol a csapadékot követő 12-36 órában 8-10 m-es vizszintemelkedések is bekövetkezhetnek, és erre az év bármely szakában lehet számítani. Például szolgál erre a Felső43