A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Varga Dezső–Mosonyi Zoltán: Korcsina öblözet vízrendezése

- A Korcsina síkvidéki vízgyűjtője: 50,0 km2 - A Korcsina külvízgyűjtője: 53.0 km2 - A Korcsinával jelenleg kapcsolatban nem álló medrek síkvidéki vízgyűjtője: 31.0 km2 - Az öblözet - síkvidéki - területe összesen: 81.0 km2 - Az öblözetet külvízi lefolyással terhelő vízgyűjtőrész összesen: 93.0 km2 - Az öblözet és a Dráva folyó közti hullámtér területe: 20.0 km2 A drávai hullámtéren és a védett ártér egy részén jelen van a Duna-Dráva Nemzeti Park. 2331 ha védett területtel. 2. A terület jellemző vízháztartási, vízkárelhárítási gondjai A Dráva-völgy nem tökéletes síkság. Az enyhén hullámos felszínnek először a magasabb területein, majd mára fokozatosan az alacsonyabb fekvésű részein is jelentős mértékben visszaszorult a tájra eredetileg jellemző ligetes, erdős növényborítás, a szántókkal szemben. A szántók térhódítását elősegítették a részben szakaszos, részben folyamatos kiszáradási tendenciák, összefüggésben folyószabályozással és a területi vízrendezéssel, de magával a megváltozott területhasználati gyakorlattal is. Az utóbbi évtizedekben kezdtek kiütközni a vízhiányok káros hatásai, főleg a táj eredeti arculatának nyomait őrző, még ma is erdősült területeken. Viszont a mélyebb területeket elhódító szántókon a vízkárérzékenység is nőtt a nedvesebb évjáratokban, legutóbb 1998-99-ben. A vízgyűjtő síkvidéki, belvízöblözeti részén a káros vízbőség a belvizek megjelenésévei azonos fogalom. A külvízgyűjtőn, esetenként előforduló hasonló káresemény a helyi vízkár fogalmának felel meg. A tapasztalatok szerint és a vízrendszer jellege miatt is a területi vízkárelhárítás fejlesztésének a kulcsa a belvízöblözet vízrendezésének korszerűsítésében rejlik, amit azonban úgy kell megoldani, hogy ne erősítse tovább, hanem lehetőség szerint fékezze, ellensúlyozza a megindult kiszáradási tendenciákat a területen. A viszonylagos nehézség éppen ebből adódik, vagyis hogy nem egyszerűen csak vízlevezetést, hanem vízpótlást, vízvisszatartást is kellene hatékonyan végezni a felszíni vízhálózat rendszerében. A csak enyhén hullámos vízgyűjtőn nincsenek olyan markáns völgyeletek, ahol dombvidéki típusú víztározó a vízpótláshoz szükséges nagyságrendben kialakítható lenne. Ilyen igény ezért csak a szomszédos vízgyűjtőről vízátvezetéssel, illetve a Dráva felöli vízpótlással elégíthető ki. A folyó felöli vízpótlás, vízkormányzás kialakítása csak nagyobb hatásterület bekapcsolásával lenne rentábilis, önmagában a Korcsina-öblözet ehhez nem nyújthat elég okot. A szomszédos dombvidéki terület vizeit befogadó 444