A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Illés Lajos–dr. Konecsny Károly: Az 1998. novemberi felső-tiszai árvíz hidrológiája

4.2 A VÍZÁLLÁSOK UTÓLAGOS JAVÍTÁSA A Felső-Tisza hazai szakaszán a vízmércék, a novemberi árvízkor, csak az eddigi LNV-k szintjéig voltak kiépítve, ezért sok helyen ideiglenes mércéket telepítettek. Az akkori helyzetben - figyelembe véve az árhullám hevességét és a védekezési feladatok elsődlegességét - az ideiglenes vízmércék nem lettek megfelelő szilárdsággal rögzítve és az előírt pontossággal beszintezve. Ezért az utólagos ellenőrzést követően, a meglévő vízmérce feletti vízállásokat, különböző mértékben javítani kellett. Arvízvédekezési időszakon kívül is, gyakran előfordul, hogy az egyes meglévő vízmérce tagok esetében - különböző okok miatt (rézsűsüllyedés, vízmércelap elmozdulás) - idővel, eltérések alakulnak ki az eredetileg „0" ponthoz beszintezett magasságokhoz képest. Ezt az időszakosan végzett szintezések alapján számított mércejavító táblázat segítségével utólagosan korrigálni kell. Tehát az ellenőrzött és javított, vízrajzi évkönyvbe is bekerülő árvízi tetőző vízállások és ugyanakkor az új LNV-k: Tiszabecsnél 708 cm, Tivadarnál 958 cm, Vásárosnaménynál 923 cm. 4.3 A KÜLFÖLDI GÁTSZAKADÁSOK HATÁSA AZ ÁRHULLÁMKÉPRE A külföldi gátszakadásokról még jelenleg sem rendelkezünk pontos és hivatalos információkkal. A hazai vízállások befolyásolása szempontjából ezeket a részleges ismereteket három csoportba lehet sorolni: • a Felső-Tisza (Técső, Huszt térségében) és mellékfolyóinak (Tarac, Nagyág) hegyvidéki szakaszán bekövetkezett, több kisebb-nagyobb gátszakadás, • a Tiszabecs felett, a kárpátaljai Tiszabökénynél, a folyó bal partján, a Batár töltészszakadása, • Tiszabecs alatt a folyó jobb partján Csetfalva térségében történt gátszakadás. Az árhullámképeken az utóbbi kettő hatása érzékelhető. Az ukrán vízügyi szervektől (határvízi találkozó alkalmával) kapott szóbeli tájékoztatás szerint, Tiszabökény térségében, a Tisza és Batár által bezárt háromszögben a Batár jobb parti gátszakadását követően, mintegy 4 millió m

3 vízmennyiség tározódott. Ez azt jelenti, hogy november 5-6. éjszaka 11 órán keresztül, az eddigi tiszabecsi LNV-t (680 cm) meghaladó vízállás idején, átlagosan 100 m

3/s vízhozam vágott magának utat a töltésen keresztül. Hasonló vagy ennél még nagyobb vízmennyiség hagyta el a hullámteret a Mezővári-Csetfalva térségében történt gátszakadás következtében. Amint az a mellékelt ábrán is látható 36