A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Illés Lajos–dr. Konecsny Károly: Az 1998. novemberi felső-tiszai árvíz hidrológiája

• Mi volt a szerepe a hazai tetőző vízállások alakulásában az ukrajnai gátszakadásoknak? • Melyek voltak az árhullám levonulásának főbb hidrológiai jellemzői, mitől volt rendkívüli ez az árvíz? • Kell-e számítanunk újabb hasonló természeti jelenségre és mikor? Ezekre a kérdésekre nem vagy csak részben ismeijük a helyes választ, de a vizsgálatok folytatása kötelező feladat a vízügyi szakemberek számára. 2. A VIZSGÁLAT ALAPADATAI A Tisza a forrástól a Bodrog feletti szelvényig, 414 km hosszú. A hidrológiai vizsgálatba vont vízgyűjtőterület 35.870 km

2, mely a Tisza völgyi 157.200 km

2-es összterület 22,8 %-át jelenti. A vízgyűjtő 84,4 % -a országhatáron kívül található: Ukrajna (Kárpátalja) 23,4 %, Románia (Erdély) 60,5 %. A hazai vízgyűjtő részaránya csak 16,1%. A hazai völgyszakasz teljes egészében síkvidéki jellegű, Kárpátalján 77 %, Erdélyben 41 % 500 m tszf. magasságú terület. Megalapozott hidrológiai vizsgálatot csak abban az esetben lehet elvégezni, ha a hidrometeorológiai és vízrajzi adatok mindhárom országból rendelkezésünkre állnak. A csapadék időbeni és területi eloszlását 24 kárpátaljai, 37 erdélyi és 52 magyarországi állomás adatai alapján, a vízállások alakulását 15 kárpátaljai, 6 erdélyi és 8 magyarországi vizrajzi állomás, a lefolyást összesen 28 szelvény adatai alapján vizsgáltuk. A külföldi vízgyűjtőterületekre vonatkozóan olyan adatokat is felhasználtunk, amelyek a nemzetközi adatcserét előíró szabályzatokban nem szerepelnek. 3. IDŐJÁRÁSI-VÍZIÁRÁSI HELYZET, CSAPADÉK 3.1 ELŐZMÉNYEK 1998. október hónapban a hazai vízgyűjtörészen a havi sokévi átlagnál 61 % -al több csapadék hullott. Az év elejétől október végéig területi átlagban lehullott 682 mm-es csapadékösszeg - az időszaknak megfelelő sokévi közepeshez képest - 179 mm többletet jelentett. Ez az egész évi sokéves átlag 29