A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Békei Tiborné–Ferenczi Zoltánné: A megvalósult meliorációk elemzése a megváltozott tulajviszonyok tükrében

és dombvidékhez tartozott (Bükkösd, Dinnyeberki, Gorica, Kacsóta). A termelési értékből itt rendezés előtt 1 ha-ra 9.500.- Ft jutott, 1980-ban már 17.453.- Ft. Magyartelek esetében a rendezés előtt 1 ha-ra 8.356.- Ft jutott a termelési értékből, 1980-ban 21.207.- Ft. Baranya-megyében egy harmadik területen a Dráva-menti síkvidéken 22 község határában 14000 ha területtel 1968-tól indul meg a meliorációs tevékenység. 1968-1990-ig közel 350 millió Ft állami támogatással sikerült elérni, hogy az üzemek közti differenciálódás jelentősen csökkenjen. Baranya-megyében a három térségben 1990 évig 221570 ha-on tervezték a meliorációs munkák megvalósítását. Baranya-csatorna vízgyűjtője 42400 ha Fekete-víz vízgyűjtője 150170 ha Dráva menti teriiletek 29000 ha Ezenkívül a Mohács-Margittaszigeti komplex meliorációban Baranya megyét a "Dunavölgye" Tsz érintette 1981 évben 6 millió Ft összes bekerülési értékben, melyre 4.2 millió Ft állami támogatást biztosítottak. A kivitelezés 1985-ben elkezdődött, de a teljes, tervezett melioráció nem valósult meg. Megjegyezzük, hogy a tanulmányterv szerint előirányzott beavatkozások teljes egészében egyik körzetben sem valósultak meg. 1990-ig a megvalósulást már anyagi, pénzeszközök korlátozták, 1990 után pedig a tulajdonviszonyok megváltozása miatt az előirányzott munkák teljes egészében elmaradtak. Azonban a termelési mutatók egyértelműen alátámasztják a megvalósított víziművek funkciójának szükségességét. 1.2. A Balaton déli vízgyűjtője A Balaton vízminőségvédelmének javítására a 80-as években a BVFP-ben foglaltak figyelembevételével jelentős erőfeszítések történtek. A vízminőséget károsan befolyásoló nitrogénterhelés nagy része a mezőgazdasági területekről kerül a Balatonba, így nem véletlen, hogy az AGROBER által 1984-ben készített komplex meliorációs tanulmányterv a vízminőségvédelmi szempontokat figyelembe véve készült. A tanulmányterv alapján elsőként a balatonleilei, a balatonszentgyörgyi, a lengyeltóti, a marcali, a zamárdi, pusztakovácsi és buzsáki Mg.Tsz-ek a kiviteli terveket elkészítették. A térségi meliorációs kiviteli munkák gyakorlatilag 1986-ban indultak, így értékelésünk az 1986 utáni időkre terjed ki, megjegyezve, hogy 1986 előtt is végeztek az üzemek meliorációs munkát, azonban jelentőségénél fogva a térségi meliorációra fordítottunk hangsúlyt! 314