A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Szlávik Lajos–dr. Rátky István: A Fekete- és a Fehér-Körös árvizének néhány sajátossága és az árvízvédelmi rendszer fejlesztési lehetőségei

gyében 2 db, a Tisza völgyében 8 db (valamint egy épülő), összesen 220 km 2 területen, 383 millió m befogadóképességgel). - A fővédvonalakon esetleg áttörő árvíz megfékezésére, szétterülésének megakadályozására vagy terelésére lokalizáló védvonalak épültek ki, illetőleg erre alkalmas terepalakulatokat vagy más rendeltetésű létesít­ményeket (közúti és vasúti töltések) jelöltek ki. Az árvízvédelmi létesítmények minősítésének alapja a mértékadó árvíz, amelynek elviselésére az árvízvédelmi müveket méretezni kell. Nagyságának megválasztása filgg a társadalmi-gazdasági fejlődés adott fokán igényelt biz­tonságtól és az ország (vagy az érdekeltek) gazdasági teherviselő képes­ségétől, mint reális lehetőségtől. A figyelembe vehető körülményektől eltérő katasztrofális helyzetek bármikor előfordulhatnak, ezekre azonban tervezni nem lehet. Ilyenkor az adott helyzetnek megfelelő intézkedésekkel kell a ka­tasztrófát elhárítani, vagy mérsékelni. A kormány 1995. júniusában fogadta el az árvízvédelmi művek hosszú távú tervéi [az árvízvédelmi fejlesztési feladatokról szóló 2182/1995. (VI. 27.) Korm. sz. kormányhatározat]. Eszerint az árvízvédelmi müveket a számított, átlagosan 100 évenként előforduló árvizek biztonságos kivédésére kell ki­építeni. A számított árvízszint feletti előírt magassági biztonság legalább 1,0 m. A töltések minimális keresztmetszetéi az állékonyság, a védekezési közle­kedés és a gépi karbantartás érdekében határozták meg. Ennek alapján a vé­delmi rendszer kiépítettsége, védőképessége a következőképpen jellemezhető. Az eddig elvégzett fejlesztések, erősítések eredményeként a biztonsági köve­telményeknek megfelelő árvízvédelmi töltések hossza 2.288 km, az összes töltés 57,5 %-a. A fennmaradó csaknem 2.000 km védvonal a 60-80 éves visszatérési idejű árvizek ellen - jelentős védekezési munka végrehajtása mel­lett - képes védelmet nyújtani. Ugyanakkor az jellemzője a rendszernek, hogy még a fejlesztett védvonalakban is vannak a környezetüktől eltérő, a bizton­sági követelményeknek nem megfelelő, lokálisan gyenge szakaszok vagy keresztezések. A védvonalak állapotának módszeres ellenőrzése eredménye­ként több száz olyan szakasz ismert, ahol veszélyes védőképesség-hiány (pl. ősmeder-keresztezés, töltésrepedés) van. E szakaszok együttes hossza mintegy 560 km. A védvonalakat számos építmény (zsilip, csőátvezetés stb.) keresztezi (számuk 1801 db), amelyek között vannak 80-100 évesek, rendkívül gyenge műszaki állapotúak is. A keresztező építmények mindentől függetlenül különös fi­gyelmet érdemelnek, de a régi építmények egyébként is potenciális veszély­forrást jelentenek. Jelenleg 85 műtárgy minősül nem megfelelő biztonságú­nak. A javasolt, az elérendő célnak és a biztonsági követelményeknek megfelelő, műszakilag szükséges fejlesztés költsége a tervek alapján 1994. évi árszinten 262

Next

/
Thumbnails
Contents