A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Pados Imre–Vörösmarty Dénes–Nagy Ferenc: Árvízvédelmi töltések repedése, repedéses szakaszokon a biztonság érdekében tett és javasolt intézkedések az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén

Előzetes feltárási tervet minden esetben készíteni kell a műszaki, gazdaságossági szempontok elemzésére, még akkor is, ha kísérleti jellegű feltárásokról van szó. Fontos a védvonalak történetének, az egyes építési fázisok körülményeinek, céljának ismerete a töltés szerkezetességének feltárásához. A Tarna pataknál pl. az ármentesítés mederrendezéssel együtt történt, mely meghatározó volt a töltések fejlesztése szempontjából, mivel a töltéseket többségében a mederből kikerült földből építették. Megállapítható volt az is, hogy a Tárnánál egyszerűen nem volt lehetőség megfelelő minőségű földet találni, a legutóbbi helyreállítási munkához is nagy távolságról kellett a földet beszállítani. - A holtág-, rejtett holtágkeresztezések részletes feltárása, műtárgyak állapotának felülvizsgálata a repedezettséggel összefüggésben különösen fontos, mert ezek a helyek egyébként is a védvonalak gyenge pontjai, töltésrepedezettséggel együtt kritikus helyzet állhat elő. - A mederelfajulások megakadályozása szintén fontos feladat, mert a töltés megközelítésével a rézsűcsúszások veszélye nagy mértékben megnövekedik. - Töltésállapot értékelésénél a repedezettség feltételezését a jövőben nem lehet figyelmen kívül hagyni, különösen ha a feltárások repedésre hajlamos talajokat mutatnak ki. A felülvizsgálatok, feltárások esetében ezzel a kérdéskörrel talán célszerű a jövőben minden esetben külön fejezetben foglalkozni. Az előzőekben említett extrém időjárási periódus különösen erős maradandó károkat okozott. Az megrepedt töltéseknél várhatóan az árvízi szivárgási jelentések száma és erőssége jelentősebb árvizeknél ugrásszerűen meg fog növekedni. - A töltés repedezettségénél külön kell választani a felszíni és belső repedezettséget. A felszíni repedések a csapadékosságtól, vagy szárazságtól függően megjelennek, illetve bezárulnak, vagy feliszapolódnak, a belső repedések már láthatóan maradandóakká váltak. A kontúr felületeken történő csúszások szintén repedéseket okoznak. A Tarna töltéseinél mindhárom fajta repedés előfordul. A töltéskorona hosszirányú repedése töltéstömb mozgásokkal magyarázható. A vízfelőli töltésrézsűn lévő repedéseken befolyó víz a töltésmag kontúrját eláztatta, melyen a felette lévő töltésrész az 1994. évi árvízkor lecsúszott. A töltéskorona kereszt- és hosszirányú repedezettsége magassági értelemben csökkenti a biztonságot. A töltéstest belső repedezettsége - mely már maradandó - a közvetlen vízátfolyást teheti lehetővé, különösen a rézsű lecsúszása esetén. 188