A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Bezdán Mária: Árhullámok előfordulása a Közép- és Alsó Tiszán

bontásban ábrázolja. A II. ábrasorozat inverz feldolgozás módja a már ismertetett 1. ábrasorozatnak. II. 1 A tetőzések feldolgozott legkisebb, 0-99 cm-es értékei között elsősorban a nyári, illetve a téli hónapok gyakorisága a legnagyobb. 11.2 A 100-199 cm közötti tetőzéseknél a jelzett irányzat gyengül, és a havi gyakoriságok kiegyenlítettebbekké válnak. 11.3 A 200-299 cm közötti tetőzések sorában a legtöbb az áprilistól augusztusig terjedő időszakban fordul elő. 11.4 A 300-399 cm közötti tetőzésekből a tavaszi és késő őszi hónapokban van a legtöbb. 11.5 A 400-499 cm közötti tetőzések sorában változatlanul a kora tavaszi és a késő tavaszi hónapokban van a legtöbb tetőzés, viszont augusztustól októberig nagyon kevés. 11.6 Az 500-599 cm közötti tetőzéseknél az előbb említett irányzat szélsőségesebbé válik, mert június és október között alig fordul elő tetőzés, viszont a tavaszi hónapok viszonylag gyakori tetőzései mellett a téli hónapok tetőzéseinek száma mérsékeltebb. 11.7 A 600-699 cm közötti tetőzések már az anyamedret elhagyó vízállásokat jellemzik, ezért az árvízvédelmi készültség szempontjából van jelentőségük. Itt az április hónap uralkodó szerepe mellett a márciusi és a május hónap említhető, amelyek mellett mindkét irányban folyamatosan csökkenö előfordulási gyakoriság tapasztalható, a téli hónapokban tapasztalt gyakoriságok kisebb mértékű növekedése mellett. 11.8 A 700-799 cm közötti tetőzések sorában ismét az április hónap a legjelentősebb, de a további hónapokban az előfordulások száma már meglehetősen csekély. 11.9 A 800-899 cm között a tetőzések száma erősen megritkul. E tekintetben is az április, valamint a március és a május hónap tetőzései a legnagyobb számúak. 11.10 A 900 cm fölötti tetőzések összes száma a vizsgált időszakban csupán 6, és ezek is a második negyedév három hónapjában fordultak elő. 3. KÖVETKEZTETÉSEK A Csongrád vízmércéjére vonatkozó tetőzések előfordulásának adatsora tulajdonképpen egy szándékolt nagyobb feldolgozás része, és az elméletigyakorlati módszer kialakításának egyik kísérleti eszköze volt. Ámbár a 16