A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Pados Imre–Vörösmarty Dénes–Nagy Ferenc: Árvízvédelmi töltések repedése, repedéses szakaszokon a biztonság érdekében tett és javasolt intézkedések az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén

ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK REPEDÉSE, REPEDÉSES SZAKASZOKON A BIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN TETT ÉS JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN DR. PADOS IMRE - VÖRÖSMARTY DÉNES - NAGY FERENC Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Az 1960-81 közötti időszakban az időjárás rendkívül csapadékos volt, amikor sorozatosan többször LNV-t meghaladó árvizek alakultak ki az Igazgatóság területén lévő folyókon, vízfolyásokon. Ezt követően az időjárás szárazra fordult, mai értékelések szerint az évszázad legszárazabb időjárási periódusa alakult ki, ami több mint 10 évig tartott. A rendkívüli csapadékosság, majd szárazság az árvízvédelmi vonalakra, töltésekre is kedvezőtlen kihatással volt, a Tiszavölgyben sok helyen észleltek az árvízvédelmi töltések felületén repedéseket, így az Igazgatóság területén is, ahol 1992-95 években összesen 64,84 km-en keletkeztek felszíni és töltéskorona burkolat repedések. A repedések egyes szakaszokon jelentős méretük miatt (20 m hossz, 80 cm mélység) az árvízvédelmi biztonságot veszélyeztetik. Az Igazgatóság a felszíni repedések méreteit, kiterjedését tekintve a Tama menti védvonalakat vette részletesebb vizsgálat alá. Kutatógödrös feltárások során a töltés belsejében eddig nem tapasztalt és elképzelhetetlen repedezettség tárult fel. (1-2. ábra) Az 1994. évi kisebb Tarna árvíznél a repedezett töltésszakaszon észlelt rézsűcsúszások kialakulásában is a vizsgálatok alapján a töltés repedezettségnek jelentős szerepe volt. Az árvíz alatti feltárások, majd helyreállítási munkák során további tapasztalatokra lehetett szert tenni a töltésrepedésekkel kapcsolatban. Az OVF a töltésrepedésekkel kapcsolatos tiszavölgyi kutatással a Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékét bízta meg. A Tarna bpon 6 km-es töltésszakasz részletes feltárását javasoltuk, az igazgatósági tevékenység és tiszavölgyi kutatás összehangolásával, melyet az OVF a BME egyetértésével elfogadott, ezzel a Tarna-menti terület a kutatás szempontjából is mintaterületté vált. A védképesség helyreállítására az előbb említett mintaszakaszon kísérleti beavatkozásokat is végeztünk modern szigetelőanyagok (FRIKOPLAST, 183