A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Bezdán Mária: Árhullámok előfordulása a Közép- és Alsó Tiszán

ÁRHULLÁMOK ELŐFORDULÁSA A KÖZÉP- ÉS ALSÓ TISZÁN BEZDÁN MÁRIA VIZITERV Consult Kft. 1. ELŐZMÉNYEK A Tisza árhullámai az év különböző hónapjaiban különböző gyakorisággal fordulnak elő. Közvéleményünk és a közvélemény formálói kevéssé ismerik, hogy az év mely hónapjában gyakoribb, és mely hónapjaiban ritkább a folyó adott magassággal tetőző árhulláma. A statisztikai minta elemei az 1900-1998-ig terjedő időszak csongrádi napi vízállásainak tetőző értékei. A vízállásadatokat a szegedi Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság szolgáltatta. A vízmérce „0" pontja a 76,18 mB szinten van. Minden adat erre a „0" pontra vonatkozik. A vizsgálatban csak a pozitív előjelű vízállás adatok szerepelnek. A vizsgált tetőzési értékeket jelen tanulmány 100 cm-es osztásközökben (0-99, 100-199, 200-299, 300-399, 400-499, 500-599, 600-699, 700-799, 800-899 és 900- felfelé), összesen tíz intervallumtartományba osztva havi bontásban ábrázolta. így megállapítható, hogy a vizsgált tetőzések milyen gyakorisággal jelentkeznek az egyes hónapokban, illetve, hogy havi bontásban hogyan alakulnak az egyes vízállás-intervallumok. A tanulmány a Közép- és az Alsó Tiszát egyaránt jellemző csongrádi vízmérce 1901-1997 időszak adatainak értékelésével mutat rá, hogy: a mederben maradó vízállású tetőzések általában a kora nyári és a nyári hónapokban a leggyakoribbak, a mederből kilépő vízállások tetőzései a tél végén, késő tavasszal és késő ősszel egyaránt előfordulhatnak, a töltéseket veszélyeztető magasságú tetőzések leginkább késő tavasszal, esetleg az év végén fordulnak elő. Az értékelés alkalmas annak áttekintésére, hogy a különböző fokú árvízvédelmi készültségi szintek eddig általában mely hónapokban fordultak elő. 14