A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Nagy Ferenc–Dicső Bertalan: A bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése

Az árvízi előrejelző rendszer fejlesztése során rövidtávon: • Az automatizált árvízvédelmi távadatmérő rendszer fejlesztése során, meg kell tervezni a jelenlegi rendszer korszerűsítését és azt végre kell hajtani. • az új árhullámok adatainak feldolgozásával bővíteni kell a dinamikus regressziós modell adatbázisát és a modellt fel kell készíteni, hogy új állomások adatait is fogadni tudja. Középtávon: • olyan új előrejelzési modelleket kell kifejleszteni vagy adaptálni, melyek képesek a külföldi víztározás hatásait is figyelembe venni, • vízhozam adatokra épülő meder transzformációs folyamatokat is figyelembe vevő modelleket kell alkalmazásba venni. Környezeti, természeti szemponto

k figyelembevétele a fejlesztések tükrében, különös tekintettel a tájvédelmi részekre. A tervezett fejlesztés hatásterületén helyezkedik el a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet, a Long-erdő Természetvédelmi Terület és a Tiszatelek-Tiszabercel ártér Természetvédelmi Terület A védett területek ártéren fekszenek, és a védettség célja a Tisza szabályozása következtében kialakult holtágak, ártéri területek egyedülálló állat- és növényvilágának, tájképi értékének megőrzése. Tekintve, hogy a tervezett beavatkozások a már meglévő árvízvédelmi töltések, illetve folyószabályozási művek fejlesztésére vonatkoznak (a töltések és a folyómedrek nyomvonala, a hidrológiai viszonyok nem változnak), a munkálatok csak átmeneti hatással járnak a környezeti, természeti viszonyokra, ezért a fejlesztés hatása hosszútávon természet- és környezetvédelmi szempontból semlegesnek mondható. A Bodrogközi öblözet árvízvédelmi rendszerének fejlesztési költségigényeit összefoglalóan a 3. sz. melléklet tartalmazza. 161