A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Nagy Ferenc–Dicső Bertalan: A bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése

mentén 20 cm-nél nagyobb magassági hiány mutatkozik több mint 9 km hosszúságú szakaszon. A töltések keresztmetszeti méreteiben is hiányok mutatkoznak. Jelentős a veszélyes helyként nyilvántartott holtágkeresztezések száma és ugyancsak jelentős az árvizi tapasztalatok alapján gyengének minősíthető szakaszok száma a védvonalak mentén. A vízoldali töltésláb közeli anyaggödrök sok helyütt betöltetlenek. A Tisza több helyen veszélyesen megközelíti a töltést. Árvízi tározás. vésztározás a beépítettség miatt nem jöhet számításba. Az árvízvédelmi töltéseket 39 helyen keresztezik műtárgyak (belvízátemelő szivattyútelepek nyomócsövei, belvízlevezető zsilipek és csappantyús átereszek), melyek nem tesznek maradéktalanul eleget a kétoldali kettős elzárás MÁSZ + árvízvédelmi biztonság szintre való kiépítésének, valamint annak, hogy a mentett oldali főelzárásnak a vízoldalival azonos értékűnek kell lenni. A műtárgyak szinte kivétel nélkül jobb fenntartást igényelnének, az elő- és utófenék, illetve a csatlakozó csatornák állapotára és az acélszerkezetek korrózióvédelmére vonatkozóan. Összességében megállapítható, hogy az árvízvédelmi művek kiépítettsége elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor árvízi fenyegetettsége meghaladja azt. Folyómedrek, hullámtér A Tisza vizsgált Tokaj-Tuzsér közötti csatornázott, illetve duzzasztással befolyásolt szakaszán (625,00-544,00 fkm) alapvető cél a szabályozással eddig elért eredmények megtartása, a mederelfajulások megakadályozása, az árvizek és a jég zavartalan levezetésének javítása, valamint fontos a hajózás által megkövetelt 25 dm-es vízmélység biztosítása a jégtörő hajók bevethetősége érdekében. Jégtorlasz képződés és a medermorfológia szempontjából megállapítható, hogy a Tisza Záhony alatti szakaszán a nagy torlaszok szűk mederszakaszokon jöttek létre. Az ilyen szakaszokon olyan szabályozás javasolt, ami kétszeresen is árvízvédelmi érdekű beavatkozásnak minősül; egyrészt csökkenti egy veszélyes mederszakaszon a jégmegállás, torlódás lehetőségét, másrészt az áramlási viszonyok javításával enyliíti a töltésközeli partbiztosításra nehezedő nyomást. 150