A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Nagy Ferenc–Dicső Bertalan: A bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése

1. A FEJLESZTÉS CÉLJA Egy olyan törvényi kötelezésnek megfelelő biztonságú árvízvédelmi rendszer kiépítése, amely a térség árvízmentesítését garantálja. Már az 1993 és 1995 évi karácsonyi nagy árvizek ráirányították a kormányzat figyelmét az árvízmentesítés jelentőségére és fontosságára. Ennek tükrében a Kormány többször is foglalkozott a kérdéssel és több határozatot is hozott. 1996-tól a költségvetésben lehetőség szerint külön jogcímen keretet biztosít. A megvalósítást elodázhatatlanná tette az 1998. novemberi és 1999. márciusi katasztrofális árvizek bekövetkezte. A kormányhatározatok alapját képező előterjesztések részletesen tartalmazzák a fejlesztendő területeket. Itt első helyen nevesítetten szerepel a Tisza Záhony feletti, és a Szamos torkolati szakaszok sürgős fejlesztése, valamint szerepel a Bodrogközi védvonalrendszer fejlesztése is. Az árvízvédelemi rendszer fejlesztési köre az alábbi elemekre kell, hogy kiteijedjen: • a közvetlen védvonalra és tartozékaira, infrastruktúrájára, • a folyószakaszokra, benne a mederre és az árterekre, • az észlelő- és riasztó hálózatra, hazai és nemzetközi kapcsolódásaival együtt, • a hírközlési, adattovábbítási rendszerre, • az előrejelzési módokra és az azt segítő technikai háttérre. 2. A FEJLESZTÉS IDŐSZERŰSÉGE ÉS SZÜKSÉGESSÉGE A fejlesztés időszerűségét és szükségességét alátámasztja hogy: • a töltésrendszer kiépítése sem magassági, sem keresztmetszeti vonatkozásban nem megfelelő, a védvonalakat keresztező műtárgyak (zsilipek, csőátereszek) elöregedettek, • az utóbbi években a pénzhiány miatt egyre inkább elmaradó karbantartási munkák következtében a töltéseken, műtárgyakon lévő hibák halmozódtak, • az árvizek hevessége miatt az előrejelzés időelőnye rövid, a védekezési lehetőség korlátozott, • az a tény, hogy a vízgyűjtőterület döntő része külföldön helyezkedik el, kiszolgáltatottá tesz bennünket mind előrejelzési, mind közvetlen beavatkozási szempontból, 148