A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Nagy László: A tivadari buzgár

méterrel lentebb a folyó mentén a mentett oldalon. A sovány agyag réteg maradék része valószínűleg szintén feltöltés, az 1947-es szakadás kopolyájának betöltése. Az alatta feltárt rétegek feltételezésünk szerint már a termett talajt mutatják be, ugyanis korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy elődeink a holtág keresztezéseket és szakadások kopolyáját gondosan agyag talajjal töltötték vissza. Azzal a feltételezéssel kell élni, hogy nem zárható ki az a megállapítás, hogy a buzgár a szakadás visszatöltött kopolyájának szélén keletkezett. A kopolya visszatöltése kordés földmunkával készült és 1948 márciusáig befejeződött. Nincs információnk sem a kopolya víztelenítéséről, sem a betöltött talaj tömörítéséről. Mindenesetre az közismert tény, hogy a földmunkák legkényesebb pontja az, ahol a földmunka a termett talajhoz kapcsolódik. Ilyen helyeken könnyen előfordulhatnak tömörítetlen zónák. A gyengített zóna meglétét támasztja alá az a hihetetlenül alacsony hidraulikus gradiens, ami a helyszínen tapasztalható volt. A kopolya itt valószínűleg nem lehetett nagyon mély, mert az 4. ábra talajszelvénye szerint a vízoldalon és a mentett oldalon is ugyanaz a rétegződés található, márpedig a kopolyát visszatöltők kis valószínűséggel építettek szándékosan ilyet. Az is biztos, hogy az 1998 évi buzgárból kimosódott anyag a vízoldalon is feltárt, a 4,0 méter vastag kötött fedőréteg (iszap és sovány agyag) alatt jelentkező réteg iszapos finom homok talaja. Ebben a viszonylag mélyen fekvő rétegben alakult ki olyan víznyomás és vízmozgás, melynek semlegesítéséhez közel méteres magasságú homokzsák medencét kellett építeni. Normális talajoknál ez nem képzelhető el, hacsak már valamilyen gyengítés (rosszul tömörített réteg az altalajban vagy meglévő járat) lehetővé nem tette a buzgár kialakulását. A járat meglehetett és tovább fejlődhetett az 1970-es buzgár maradványából is. 1970-ben lényegesen hosszabb úton alakult ki buzgár az út túloldalán, azonban felmerül az a kérdés, hogy az a buzgár hogyan jött létre még messzebb a töltéstől és miért nem alakult ki jelenség az út menti viszonylag mély árokban (4. ábra). A fentiek alapján a buzgár kialakulásának okaként a magas vízállás, a kedvezőtlen altalaj rétegződés és az altalaj csökkent teherbíró képessége adható meg. Ez utóbbi valószínűleg a korábbi gátszakadás kopolyájának szélénél jelentkező bizonytalanságokból származtatható (hasonlóan az 1970 évi buzgárhoz), de nem zárható ki a geofizikai hossz-szelvényen mért, és fúrással is azonosított jó vízvezető réteg szerepe. Tekintettel arra, hogy mindkét tényező lokálisan jelentkezik, a műszaki beavatkozásnak is kis területre kell kiterjednie. 138