A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Nagy László: A tivadari buzgár

egymást követő árhullámok hatására több mint 178 km

2 került víz alá. A gátszakadás és annak kialakulása több szempontból még ma sem teljesen feltárt, így jelen vizsgálatok több új részletre is rávilágítottak. A feljegyzések a gátszakadást az 52+600 tkm. szelvényre azonosítják, hossza 100 méter. A töltés magassága abban az időben 3,2 méter volt. A gátszakadás okaként a meghágást jelölték meg, a gáton átbukó víz magasságát 0,2 méterben adták meg, ugyanis a A gátszakadáson keresztül kiömlő víz legnagyobb sebességét 4,4 m/s-ra becsülték. A szakadás következtében kopolya keletkezett, melynek legmélyebb pontja 12 méterre a korona alatt, átlagos mélysége 4 méter körülire volt tehető. A kopolya területe 0,03 ha, vagyis 300 m

2. A töltés és altalaj anyagára agyagos vályogot adnak meg a feljegyzések. Az ideiglenes elzárást a harmadik árhullám után jászolgáttal honvédségi alakulatok készítették a hullámtéren (ÁBKSZ). A helyreállítási munkák 1948-ban készültek el. A kopolya betöltéséhez 900 m

3 anyagot építettek be kordés földmunkával márciusban. A töltés helyreállítása csak szeptemberben fejeződött be mintegy 100000 m

3 föld beépítésével. A helyreállított gát magassága 114,6 m Nadap (nagyon takarékosan csak 20 centiméterrel emelték magasabbra, mint amekkora a tetőző vízszint volt), a gát korona szélessége 5,0 méter, vízoldali és mentett oldali rézsűhajlása egyaránt 1:3. Kevés szó esik a feljegyzésekben: • a védekezés módjáról, • a Tivadar-Tarpa közútban keletkezett károkról, • a kopolya betöltésekor alkalmazott víztelenítésről, tömörítésről és a meglévő altalajjal történő összeépítésről, • nem pontosan azonosíthatók sem a gátszakadás, sem a kopolya szelvényei, • a töltés és altalaj anyagára agyagos vályog van dokumentálva, ami a hazai folyók mellett ritkán előforduló egységes öszlet meglétét valószínűsíti, stb. ugyanakkor több ellentmondást is tartalmaznak a különböző feljegyzések. Az 1949-54 közötti töltésfejlesztéseknél (töltés magasítást és vízoldali bővítést hajtottak végre), de gyakorlatilag megtartották a korábbi mintaszelvényt. Az 1970 évi árvíznél az 52+500 szelvényben buzgár keletkezett a közút túloldalán (4. ábra), amit elfogtak. Az árvíz után a buzgár helyét a közúthoz kapcsolódó állandó körgáttal erősítették meg. Az 1998 évi árhullám mértékadó árvízszint gátkorona magassága 114,4 m Nadap 114,2 m Nadap. 132