A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Mile Pál: Eljárás védelmi műtárgy építésére

ELJÁRÁS VÍZVÉDELMI MŰTÁRGY ÉPÍTÉSÉRE MILE PÁL S ÉS M EXPORT IMPORT KFT. A találmány tárgya eljárás vízvédelmi műtárgy építésére, amelynek során kődarabokból alaptestet alakítunk ki, az alaptestet pedig legalább annak két oldala felől borítóréteggel fedjük be. A tavak, víztározók, de különösen a folyók partjai mentén különböző vízvédelmi műtárgyakat építenek ki a vízszabályozás megvalósítására és az esetleges árvizek megakadályozására. Az ilyen vízvédelmi műtárgyak egy csoportjába sorolhatók azok a gátak is, amelyek lényege, hogy nagy mennyiségű agyagos talaj összehordásával és a talaj természetes rézsüszögének megfelelő tömörítésével nagy tömegű földművet alakítanak ki, amelynek a szabályozni kívánt víztömeg felé eső oldalát adott esetben a víz fizikai hatásának jobban ellenálló anyaggal, pl. kővel borítják be. Az ilyen földből készült vízvédelmi műtárgyak létesítésére vonatkozó eljárást mutat be a HU 185.833 lajstromszámú szabadalmi leírás, amelyben az alaptestet tömörített talaj képezi és az állékonyság fokozására ennek külső felületét szilárdító stabilizáló anyaggal vonják be. A HU P 96 02852. alapszámú irat árvízvédelmi gátak felújítására használható eljárást ismertet, amelyben a földmű elhasználódott sérült külső felületét cserélik le, és az eltávolított réteg helyén új nagyobb ellenállóképességű külső borítást hoznak létre. Az ismert eljárásokkal készült, illetőleg azok segítségével felújított gátak hátránya azonban, hogy az agyagos föld az idők során kiszárad, abban növények telepednek meg, amelyek gyökerei behatolnak a vízvédelmi műtárgy belsejébe, a gátat alkotó földbe élőlények járatokat ásnak, és így a vízvédelmi műtárgy az idő előrehaladtával veszít védőképességéből. Az erózió és az élővilág hatására üregek, járatok képződnek a gátban, amelyek nagyobb vízterhelés esetén áteresztik a vizet a védett oldal felé, és ennek hatására a gát elveszti feladatát, sőt súlyosabb esetben át is szakadhat, ami pedig katasztrófához vezethet. További hátrány, hogy a hagyományos módon épített vagy felújított gátaknál a létesítés és javítás jelentős élőmunka ráfordítást igényel és az építésre felhasználható időszak is behatárolt, hiszen nagymértékben filgg az időjárástól. A találmány szerinti eljárással célunk az ismert megoldások hiányosságainak kiküszöbölése és olyan változat megalkotása volt, amely lehetőséget teremt a vízvédelmi műtárgyak egyszerűbb megépítésére, és az 125