A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Lovas Attila: Az árvízvédekezés PR munkájának tapasztalatai a Közép-Tisza vidékén az 1998. novemberi és az 1999. márciusi árvíz során

esélyei. Árvíz, de általában a vízkárelhárítás esetében itt általában kihasználható az a körülmény, hogy jó riport elkészítéséhez a helyismeret nagyon fontos. Ez a messzebbről - mondjuk a fővárosból - jövő stábokat az időtényezőt figyelembe véve eleve érdekeltekké teszi az együttműködésben. A kíséretet szinte értelemszerűen szívesen veszik, mivel az útvonalat nehéz elmagyarázni, mutatni könnyebb, így a vízig nézőpontjából nyilatkozó riportalany is "szállítva". A tájékoztató szolgálatnak több, "képileg" jó helyszínt tudni kell azonnal javasolni, bármi legyen is az igény. Itt azt is tudni kell, hogy a stáb már általában elképzeléssel indul el, ezért az ember- és problémamentes helyszín eleve nem jó. Másik nézőpontot képviselő, megszólaltatható riportalanynak szintén lennie kell a helyszínen. Mindez megfelelő alapot nyújt egy mindkét fél igényét kielégítő riport elkészültéhez. Az alapvető szabály az, hogy ha egy stáb rámozdult az ügyre, akkor az meg is csinálja. Ha nincs esemény, szenzáció, akkor vérmérséklettől filgg, hogy milyet, de csinálnak. Aki az eseményt helybe szállítja azzal együttműködnek. 4. ÖSSZEFOGLALÁS Az árvizek alatt szerzett tapasztalatok rávilágítanak arra a közismert tényre, hogy a sajtót nem lehet irányítani, azonban kölcsönösen hasznos - és csak ilyen - együttműködés kialakítható. A legjobb ajánlás ehhez a korrekt, gyors, pontos és ami szintén fontos, részrehajlás mentes információk nyújtása és a sajtó munkájának segítése. Büntetlenül, hosszú távon nem lehet privilegizálni, kivételezni sem. Minden esetben tisztában kell lenni a másik oldal, jelen esetben a sajtó szempontjaival, időbeosztásával, stb. Sajnos itt tévedni általában csak egyszer lehet, a szavahihetőséget a sajtó világában folyó kiélezett versenyben nehéz megszerezni és könnyű elveszteni. Az érthetően más szempontú nézőpontért nem haragudni kell, hanem megtalálni a kapcsolati pontokat, azt a lehetőséget, ami mindkét félnek nyújt valamit. A sajtónak hír, látvány, esemény kell. Ritkán az is lehet hírértékű, ha valami jól megy, azonban ezt csak akkor lehet "eladni", ha megfelelő léptékű háttér és esemény van mögötte. Ugyanígy nem lehet sikeres a problémakerülő, illetve elhallgató magatartás. Ha mi nem mondjuk el, nyugodjunk meg, a sajtó megtalálja azt, aki számunkra legrosszabb szemszögből mondja el, legyen szó bármiről. Itt is érvényes az a régi igazság, hogy aki először szól az határozza meg a témát, és az tudja kialakítani az attitűdöket a hallgatóban. A később szóló már az előtte elhangzottakhoz szól hozzá, magyaráz, tagad stb. Az árvíz során szerzett tapasztalatok is azt támasztották alá, hogy az információ-áramlásban a kezdeményezés a legsikeresebb magatartás. 123