A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Lovas Attila: Az árvízvédekezés PR munkájának tapasztalatai a Közép-Tisza vidékén az 1998. novemberi és az 1999. márciusi árvíz során

2.1 Társadalmi környezet Az 1998. novemberi és az 1999. márciusi közép-tiszai árvíz nemcsak hidrológiai sajátosságaiban, hanem a PR munka - elsősorban a sajtóval történő kapcsolattartás - kereteiben is különbözött egymástól. 1998. novemberében egy rendkívüli felső-tiszai árvíz és sikeres védekezés után ezen a területen "csak" harmadfokú védekezést szükségessé tevő árhullám alakult ki, ami - elsősorban az országos - média számára "hírértékben" nem ért el számottevő magasságot, annak ellenére sem, hogy vízállásban ezüst érmet érdemelt ki a képzeletbeli dobogón. Ez a kereskedelmi jellegű elektronikus média viselkedésében jól, és bizonyos szempontból érthetően is tükröződött, azonban a hagyományos írott sajtónál és a közszolgálati médiánál már kissé érthetetlen volt. A Tisza ugyanis ezen a területen is megmutatta oroszlánkörmeit: több faluban, például Tószegen is lakóházak kerültek veszélybe. A védekezésben már akkor is részt vettek az önkormányzatok és a honvédség, rendszeres tájékoztatásuknak, a kialakult együttműködésnek a tavaszi árvíz során meg is volt a hozadéka. Az informális kapcsolatok még erősek voltak, azokat viszonylag könnyű volt új tartalommal megtölteni. Az 1999. márciusi árvíz keretei gyökeresen különböztek az előző árvíztől. Az árhullám hírértéke fokozatosan alakult ki. Március elején a vezető hír a belvíz volt. A sajtóban még éltek az emlékek a fél évvel korábbi rendkívüli szabolcsi árvízről, és mivel a rendkívüli belvízvédelmi készültség is érintette ezt a megyét, így jól nyomon követhető volt, hogy eleinte az országos sajtóban minden "vizes" hír onnan kezdődött. A Hortobágy-Berettyó mentén kialakult belvízi helyzet, annak ellenére, hogy nagyobb területet, több megyét érintett eleinte periférikus elem volt. Ez a helyzet fokozatosan változott, azonban ez a terület nem bővelkedett látványos, úgymond katasztrófaszagú jelenetekben vezető hír így sosem lett belőle. ( Ez alól egyes látványos helyek: Ágotái elzárás, mezőtúri árvízkapu voltak csak kivételek. ) Ahogy azonban a Bodrogon kialakult a rendkívüli árhullám, és az "ijesztő" közép-tiszai előrejelzések is ismertté váltak, valamint nem utolsó sorban egy jól időzített akciónak - nyárigátak visszabontása - köszönhetően a média figyelme felénk fordult és hamarosan vezető hír lett a közép-tiszai árvíz. Innen az országtól délre történt események fordították el mintegy varázsütésre, még a rendkívüli védelmi készültség alatt a média figyelmét március végén. Ez a figyelem egyes orgánumoknál nem is tért vissza. 118