A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

1. ÁRVÍZVÉDELEM - Dr. Kozák Miklós–dr. Rátky István: Hullámtér szélességének és beépítettségének hatása az árvízszintekre

hogyan alakulnak a vízszintek, vagyis a hullámtér mérete és érdessége (ellenállása) hogyan befolyásolja az árvízszinteket. A számítás alapegyenlete a legegyszerűbb folytonossági egyenlet és a Chezyösszefüggés (a Manning-Strickler-féle sebességi együtthatóval): Q = A • V = A • k • R

2/

3VS ahol Q - a vízhozam, v - a szelvény középsebesség, A-a nedvesített szelvényterület, k -a simasági együttható, R - a hidraulikus sugár és S - a mederfenék esése. A szabályos, prizmatikus összetett szelvényű főmeder és hullámtér alakját, és jellemző adatait az alábbiakban és az 1.ábrán adjuk meg. A főmedernél a simasági együttható mindegyik változatnál azonos volt, kf=40 m"

3/s. A fenékesés a főmedernél és a hullámtéren mindegyik változatnál azonos és állandó volt S=0,00005. A változó adatok: A hullámtér szélessége, (a jobb- és a bal oldali együttesen): B,, = 0; 200; 600; 1000 m. A hullámtéren a vízmélység: h = 0; 1; 2; 3; 4; 5 m. A hullámtér simasági együtthatója: k* = 5; 10; 20; 30 m'

/

3/s. A felvett értékek nagyságrendjében kb. a Tisza árvizes értékeinek felelnek meg. így k/,=5 m "/s -os simasági együttható egy igen nagy hidraulikai ellenállásnak, míg a k/,=30 m -os érték egy jó vízvezető képességű hullámteret jellemez. Emlékeztetőnek: Ven Te Chow szerint a 5 m"

3/s-os értékkel jellemzett vízfolyás 'egy nagyon gyomos, nagy mélyedések vagy hullámterek, nehezen járható erdővel és aljnövényzettel' vagy fás hullámterek esetén 'sűrű fűzfa, nyáron, egyenes', míg a 30 m -os érték hullámtér esetében 'legelő bokor nélkül, rövid fűvel' vagy 'művelt terület amikor nincs termény' (Chow 1959, Kozák al al. 1981). Tapasztalataink alapján, hazánkban a jelenlegi hullámtéri viszonyokat figyelembe véve az első érték felvétele sem túlzás. Ezekkel az adatokkal végeztük el a számításokat. 104