A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Mészáros Pál: A csőstatika fejlesztésének igényei és irányai

Molin által kidolgozott alakváltozási elméletek eredményei között is jelentős eltérések adódnak. /8/ /15/ Ezek rendezése napjaink aktuális problémája. Az elméleti kutatásokat jelentősen elősegítik a számítógépekben meglévő lehetőségek. Ezen a bázison készült fejlesztésekből mutat be néhány szemelvényt a dolgozat 2. RENDSZERMEREVSÉG A cső- és a környező talaj kölcsönhatását a Voelliny - képlet alkalmazásával - lehet vizsgálni A rendszermerevség megítéléséhez napjainkban a módosított Voellmy képlet használatos: 2 E

c

s s 3 (2.1) n— — ( ) 3 E, D-s A képletben: E, = a talaj összenyomódási modulusa, E

c

s = a cső rugalmassági modulusa, D = a cső külső átmérője, S = a cső falvastagsága. A cső- és a környező talaj lehetséges kölcsönhatásait az /1 / irodalom alapján az l.ábra szemlélteti Az aJ ábrarész - a hivatkozott szakirodalom megjelenésekor - elméleti kategóriaként jelölte azt az esetet, amikor a cső és a talaj alakváltozása megegyezik. (A 2.1 képlet szerint: n = 0,083-al) Az ábra b/ része a rugalmas (n < 0,083), a c/ része a merev (n > 0,083) kategóriákat mutatja. A 2.1 képlet eredményét - azonos csőanyagnál - legjobban az E, és az s értéke befolyásolja /15/. 480