A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Marczisák Viktória: Ritkán alkalmazott egyedi szennyvíztisztítási és elhelyezési megoldások

vas és alumínium jelenléte esetén nagy agyagtartalmú rendszer. Ám az ilyen talaj csökkenti a hidraulikai kapacitást, ezért nagyobb területre van szükség. Amennyiben nagymértékű foszforeltávolításra is szükség van, úgy célszerű több rendszert kombinálni, amiknek egyike békalencsés, vagy beszivárgásos vízinövény rendszer. Talajfelszín feletti vízszintes átfolyású rendszer esetén kevés adat van a nehézfémeltávolító hatékonyságról, de a helyzet hasonló, mint a foszfor esetében. A talajfelszín alatti rendszer viszont igen hatékony lehet, tapasztalatok szerint 99 %-os eltávolítás érhető el réz és kadmium, illetve 97 %-os a cink esetében. (Santee, Kalifornia) (27). A legnagyobb hatékonysággal azonban a lebegőhinarak rendelkeznek. A békalencse a nitrogén és a foszfor mellett igen nagy mennyiségben tudja felvenni a vasat (796 kg/ha/év), a kloridot (1054 kg/ha/év), a ként (650 kg/ha/év), a nátriumot (392 kg/ha/év), a káliumot (2522 kg/ha/év), a kalciumot (5604), a magnéziumot (785 kg/lia/év) és az alumíniumot (2578 kg/ha/év) (7, 29). A patogének eltávolítása általában közel 100 %-os. Mivel az épített víziiúivényes rendszerek minden esetben szigeteltek, sem a talaj, sem a talajvíz elfertőződése nem fordulhat elő. A szei-ves szennyezőanyagok - amik a hagyományos szennyvíztisztítással sokszor nem, vagy csak kis mértékben távolíthatók el, az épített vízinövényes rendszerekben ülepítés mellett adszopcióval, valamint növényi felvétellel (pl. békalencse) vonhatók ki a vízből. 3. ÖSSZEFOGLALÁS Az épített vízinövényes rendszerek tervezése során mindig mérlegelni kell a tisztítandó szennyvíz minőségét és mennyiségét, a tisztított szennyvízzel kapcsolatos kívánalmakat, a rendelkezésre álló terület nagyságát és jellemzőit, a helyszínen vagy a közelben található növény(ek) fajtáját és biológiáját, a gyökér-víz-üledék mezőkben végbemenő folyamatokat, a növény újrahasznosíthatóságát, valamint a gazdasági és környezetvédelmi szempontokat (22). Célszerű alaposan végigtanulmányozni, hogy melyik rendszer milyen hatással van a különböző szennyezőanyagokra, illetve hogy ezek a hatások mennyire és hogyan befolyásolhatók, és csak ezután megtervezni a rendszert. A viszonylag nagy területigény mindenképpen hátránya a rendszernek, mint ahogy az is, hogy egy jó megoldás kidolgozásához több ismeretre és a dolgokban, összefüggések feltárásában való alaposabb elmélyülésre van szükség, mint a hagyományos szennyvíztisztító telepek esetén. Mivel biológiai rendszerről van szó, mindenképen javasolt az optimálisnak látszó megoldási ok) előzetes, helyszíni félüzemi kipróbálása, aminek eredményei alapján tovább javítható a technológia és kialakítható a 471