A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Marczisák Viktória: Ritkán alkalmazott egyedi szennyvíztisztítási és elhelyezési megoldások

Számos, több éve üzemelő épített vízinövényes rendszer bebizonyította már hatékonyságát a szervesanyag, az eutrofízációért felelős nitrogén és foszfor, a patogén baktériumok, nehézfémek, PAH - ok és PCB - k nagymértékű eltávolításával 2.1. Épített vízinövényes rendszerek (ÉVR) általános jellemzése Mivel minden vizes élőhely különbözik a másiktól, az egész világon nincs kizárólagos meghatározás. Ugyanakkor mindegyikre jellemző a vízi környezet jelenléte, speciális talaj, ami különbözik a rendszert körülvevő talajtól, valamint vízi környezethez alkalmazkodott növényzet (Hammer és Bastian, 1987) (17). Az épített vízinövényes rendszerben a természeteshez hasonló állapotot igyekeznek előállítani annak minden előnyével együtt, viszont a környező talaj és talajvizek elszennyeződésének elkerülése céljából a rendszereket agyagréteggel vagy vízzáró műanyagfóliával szigetelik Az épített rendszerek felosztása többféleképpen történhet: a) Növény élettere szerint: vízből kiemelkedő (pl. nád, gyékény, sás) azaz mocsári növényes vagy vízfelszínén úszó (pl. békalencse, vízi jácint, vízigázló) azaz lebegőhinaras, vn^y alámerült (pl. süllőhínár, átokhínár) azaz hinaras rendszer. b) Víztest elhelyezkedése szerint, víz a talajfelszín felett (is), azaz nyílt vízfelszínű vagy víz a talajfelszín alatt, vagyis gyökérmezős rendszer c) Vízáramlás iránya szerint', vízszintes vízáramlást) illetve átfolyású, vagy függőleges vízáramlást) illetve szivárgási). A vízinövényes ökoszisztéma 4 részből áll: növényi biomassza, hulladék, talaj és víz. Ezekben a növényi tápanyagok megoszlása illetve sorsa a következő: a) Növényben. - a koncentráció mértéke függ a terheléstől, valamint a növényi résztől (gyökér, szár, levél), pl nád esetében a csúcslevelek, a járulékos gyökér és a levéllemez jóval több nitrogént tartalmaznak, mint a többi szerv (26) - a növényi szövetnek átlagosan 2 %-a nitrogén és 0,4 %a foszfor (6), de ez ftigg a növény fajtájától is (lásd I táblázat), valamint az egészségi állapottól 459