A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Kisgyörgy Rozália: A helyi/egyedi szennyvízelhelyezés szervezeti és szabályozási feltételei

A közműves ivóvízellátás, mint higiéniai kérdés jórészt a központi tervutasításos rendszerben állami támogatásból és kisebb részben önkormányzati és fogyasztói forrásokból megoldódott. A jelképes vízdíj nem tette a fogyasztókat ellenérdekeltté a szolgáltatás igénybevételében. A garantált minőségű és biztonságos közműves vízellátás szolgáltatási színvonal növekedést jelentett, ami akár telekárban is realizálható volt. A vízdíjak valós költségekhez közelítése akkor jelentkezett, amikor az ellátás szintje közel száz százalékos lett E változás a fajlagos fogyasztás jelentős csökkenéséhez vezetett Ott ahol a könnyű vízszerzési lehetőségek ezt lehetővé tették - a családiházas övezetekben - általánossá vált a kettős vízellátás. Az étkezési és higiénés vízigényeket közműves vízből elégítik ki, az egyéb vízigények kielégítésére a saját kút szolgál. A kombinált belső vízvezetékhálózatok jelentős egészségügyi veszélyt hordoznak. A vízfogyasztás csökkenése kihasználatlan kapacitásokat eredményezett, és a fajlagos költségek további növekedését okozta, ezáltal további fogyasztás csökkenést indukált. E mellett a csökkent kapacitás-kihasználtság vízminőségi problémák veszélyét is felveti. A vízművek állami kézből önkormányzati tulajdonba kerültek A tulajdonos váltás következtében a vízművek szétaprózódása indult meg, mely kapcsán az ivóvízszolgáltatás színvonalának bizonyos mértékű csökkenéséről beszélhetünk. Az önkormányzati hatásköri törvény az ivóvízellátást önkormányzati alapfeladattá tette. E körülmény miatt - tekintve, hogy lényegében megoldott feladatot rótt ki az önkormányzatokra - jelentős változás még nem észlelhető. A folyamatos hosszú távú színvonal tartás azonban veszélyeztetve van. A keletkező szennyvizek mennyiségét lényegében azonosnak vehetjük a kommunális vízfogyasztással. Elhelyezésük módja azonban alapvetően másként alakult az ivóvízellátáshoz viszonyítva. Ennek néhány alapvető okát említjük: • a közműves szennyvízelhelyezés egy lakosra vetített költsége minimum 3 - szorosa a vízellátásénak • a közüzemi szennyvízelhelyezés a központi tervutasításos rendszerben nem vált állami prioritássá és később, a rendszerváltozás után sem lett kötelező önkormányzati alapfeladat • a lakosság ott, ahol a szennyvíz a helyi viszonyok alapján kezeletlenül is elhelyezhető, illetve a befogadó vízminőségéhez közvetlen (pl. turisztikai ) érdek nem kapcsolódik, általában nem tekinti prioritásnak a szennyvíz ártalommentes elhelyezését • a környezetvédelmi érdekből való szennyvíztisztításra való kötelezés gyakorlata nem alakult ki. 430