A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Bakucz Péter: A fraktál hidrodinamikai diszperzió meghatározása ellenállás-analógia alapján

tekével. Ha megoldjuk a lokális értékekre ily módon definiált elektrosztatikus problémát valamint feltesszük, hogy az átlagos áramsűrűség (j) és az elektromos tér (E) között fennáll a j = <jE összefüggés akkor eljutunk az effektív közeg feltételhez: {TTJpYfr/^0 <

2> Ebből a kifejezésből a szennyezőanyag átmenetvalószínüség-eloszlásának (P(cr)) ismeretében az eredő fajlagos vezetés, valamint a kritikus valószínűség meghatározható (de Arcángelis et al. 1986). Hálózatok esetén, legyen a hálózat n

x x n

y méretű, s minden egyes pórusra, amely l hosszúságii és r sugarú cső, értelmezhető az elektronikus vezetőképesség, a fajlagos vezetőképesség (<To) birtokában: a = —

(3

) ahol Qo a hálózatra adott hozam. Az alábbiakban a hálózatot folyadék-gáz határfelület esetére vizsgálom, s alkalmazom az effektív közeg feltételt. A vizsgálatot folyadék-folyadék határfelületre fókuszálva meghatározom a szennyezöanyagrészecskék átmenetvalószínüségi függvényét, majd ennek ismeretében a porózus közeg kritikus valószínűségét, majd ezek után a hidrodinamikai diszperziót az így egyszerűsített perkolációs hálózaton való vizsgálat segítségével. 1. ELLENÁLLÁS ANALÓGIA EGYFÁZISÚ ESETBEN Tekintsük a pórushálózat csöhálózatkénti analógiájának felhasználásával a leíró egyenleteket (Koplik, Lasseter 1984): Vp = fiV

2v (4) Vv = 0 v = 0 a csőfalon és a csomópontfalon ami a jól ismert Sfofces-egyenlet, ahol v a sebesség, p a nyomás és fi a kinematikai viszkozitás. Legyen a csövekben az áramlás Poiseui/ie-jellegű. A csomópont-él rendszert az 1.ábrán szereplő módon vettem fel. Egy csomópontra a nyomáskülönbséget felírva, használva a 2.ábra jelöléseit: Vi -Po = (

5) 7