A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Dulovics Dezső: Szennyvíztisztító telepek kapacitása és kihasználtsága

minden polgár számára, akinek a telek határától 10 m belüI csatorna van, kötelező és a jegyzőnek legyen joga - indokolt esetben - időszakosan kivételt tenni, ha a telken a szakszerű helyi szennyvízelhelyezés megoldott. A 3. sz. táblázatban szerepelő adatok - csatornázott települések száma (zárójelben az 1000 lő lakost meghaladó községek száma), csatornázott településen élő lakosszám, csatornahálózaton elvezetett napi szennyvízmennyiség, szennyvíztisztító telepek kapacitása, közcsatornába bekötött lakások aránya, a szennyvíztisztító telep teljesitménve. ivóvízzel ellátott lakosszám, fajlagos vízfogyasztás, napi vízszolgáltatás, a szolgáltatott és az elvezetett viz aránya és a szükséges szennyvíztisztítási teljesítmény - lehetővé teszik jobban áttekinteni a csatornázás és szennyvíztisztítás helyzetét. Mielőtt azonban rátérnénk a csatornázás és szennyvíztisztítás helyzetének további elemzésére, vessünk egy pillantást a vízfogyasztásra, hiszen a keletkező szennyvíz mennyiségét a vízfogyasztás döntően befolyásolja A lakosság fajlagos vízfogyasztásának értékeit, melyekel a lakosságnak nyújtott napi átlagos vízszolgáltatás és a vezetékes vízzel ellátott állandó lakosszám arányából képeztem, a 3 sz. táblázat tartalmazza. Az adatokból kitűnik, hogy a 9 189 150 ellátott lakos napi átlagos fajlagos vízfogyasztása 120,8 l/lo*d. A legnagyob fajlagos fogyasztás a fővárosban van, értéke 207 l/fö*d. A megyei jogú városokban 123 l/fö*d átlagos fajlagos fogyasztás mellett a maximum 179 l/fő*d Szegeden, a minimum 95 l/tő*d Hódmezővásárhelyen fordult elő Városokban az átlagos fajlagos fogyasztás 95 l/fő*d, míg a legnagyobb 140 l/fö*d Csongrád megye városaiban, a legkisebb 75 l/fö*d Tolna megye városaiban volt A községekben 84 l/fö*d átlagos fajlagos fogyasztás mellett a maximum 97 l/fő*d Bács-Kiskun megye községeiben, a minimum 48 l/fő*d Nógrád megye községeiben található A lakosság fajlagos vízfogyasztásának értékeihez néhány megjegyzést szeretnék tenni, ezek a következők: • A 80 - 160 I/fő*d átlagos fajlagos háztartási vízfogyasztást (20-40 I fürdésre vagy zuhanyozásra, 20-40 1 mosásra, 20-40 I WC-öblítésre, 10-15 I lakás takarításra, 4-8 I mosogatásra, 3-7 1 ivásra és főzésre) tekintik külföldön elfogathatónak • A Német Szövetségi Köztársaságban - a nyolcvanas évektől alig változó - az átlagos fajlagos vízfogyasztás, értéke 145 l/fő*d. • A szennyvíztisztítók távlati hidraulikai kapacitásának, valamint ütemezett kiépítésének meghatározásakor mind a jelenlegi hazai, mind a külföldi fajlagos értékeket célszerű figyelembe venni A csatornázottság mértékéről, pontosabban a különböző települések csatornával ellátott lakosok számáról is a 3.sz. táblázat ad információt. Közelebbi információval a csatornázottság mértékéről a csatornára rákötött lakások aránya szolgálhat. Ez az adat széles határok - a 0 és a 100 % - között fordul elő. Értéke Budapesten 90 % volt, a megyei jogú városokban 34 % (Hódmezővásárhely) és 91 % (Dunaujváros) között, a megyék városaiban 15 % (Hajdú-Bihar) és 67 % (Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén) között, míg a megyék községeiben 1 % (Bács-Kiskun) és 61 % (Zala) között változott. Persze hozzá kell tenni, hogy a csatornával nem rendelkező települések (0 % arány) a táblázatban nem is szerepelnek, ami elsősorban a községek adatait módosítja. A település csatornázottságának mutatójaként a szolgáltatott ivóvíz és elvezetett szennyvíz arányát is lehet alkalmazni bizonyos feltételek, körülmények figyelembevételével Ilyenek a csatomázás rendszere, állapota, bekötések aránya stb. Ezt az adat szerepel a 8/3-as sorban. A 100 % alatti érték azt mutatja, hogy több az elvezetett szennyvíz mint a kiszolgáltatott víz, tehát, vagy egyesített rendszerű csatornázásról, vagy nagyarányú infiltrációról, vagy más - például mérési - problémáról van szó. A 100 %-ot meghaladó 367