A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)
CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Csaba Levente–Szlabóczkyi Pál: Szennyvíziszap hasznosítási megoldások nagyvárosokban, előmunkálatok, engedélyeztetés, szabályozás
2. SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS ENGEDÉLYEZTETÉSÉNEK JELENLEGI BUKTATÓI A szennyvíziszap elhelyezés, hasznosítás engedélyeztetését általában a vízügyi igazgatóságok a létesítési vízjogi engedélyben határozzák meg. Jellemző még ma is, hogy a szennyvíztisztító telep létesítési vízjogi engedélyének kikötései írják elő, hogy a szennyvíziszap elhelyezését vagy hasznosítását a próbaüzem megkezdéséig meg kell oldani. És éppen ez a baj, hogy csak akkor írják elő! A szennyvíziszap elhelyezés, hasznosítás megoldási lehetőségei sokszor a szennyvíztisztító telep telepítését is befolyásolják Jó példa erre Győr esete, amikor is a Szigetközbe, Bácsa mellé telepítették a szennyvíztisztító telepet. Most aztán - bármilyen iszapkezelési hasznosítási elhelyezési rendszert is tervezünk - a városon kell átvezetni a szennyvíziszapot, hacsak nem nyomóvezetéken nyomjuk azt át a Mosoni - Duna alatt. Ha a létesítési vízjogi engedély alapját képező tervben a vízügyi igazgatóság nem elégedne meg a tervezői rövid megjegyzésekkel, hogy az iszap mezőgazdasági hasznosításra, vagy a szeméttelepre stb. kerül nagyobb városokban engedélyezési tervben lehetne ismertetni az iszaphasznosítás változatait így a szakhatósági állásfoglalásokban, és a létesítési vízjogi engedélyekben lehetne több változat közül választani. Megjegyzés: 10-15 évvel ezelőtt volt az OVH-ban egy olyan főosztály amely ezt a vízügyi igazgatóságoktól és a tervezőktől megkövetelte. A létesítési és vízjogi engedélyben a szennyvíziszap hasznosítási megoldás - engedélyezési tervszinten kidolgozott - meggyőző változatának, vagy változatainak bemutatása alapján engedte csak kiadni - a tervező által benyújtott szennyvíztisztító telepi telepítési javaslatra - a létesítési vízjogi engedélyt. Sajnos a jelenlegi állami támogatási rendszer elnagyolt engedélyezési terveket illetve engedélyeztetéseket eredményez, ami az iszapelhelyezést mellékkörülményként kénytelen kezelni. így annak megoldása akkor kezd igazán gondot okozni (jó esetben) amikor épül a szennyvíztisztító telep sajnos helyenként azonban csak a próbaüzem során. Ekkor derül ki, hogy más helyre kellett volna telepíteni szennyvíztisztító telepet, vagy más szennyvíziszap kezelési technológia lett volna célravezető. A rendszerváltozás előtt már ebben a témában sikerült a Koordinációs Bizottság felállításának küszöbéig eljutni, ahol a vízügy, az egészségügy, környezetvédelem és a mezőgazdaság főhatósági szinten képviseltette volna magát. Célszerű lenne ezen ismét gondolkozni, hogy az engedélyeztetés menete - a főhatóságok számára elfogadhatóan történjen és érdemi módon szabályozhassa az iszapelhelyezést-hasznosítást 340
