A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - Rónay István: Helyi vízkészletek visszatartásának lehetőségei az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság területén

2.3. Talajadottságok A Duna-menti síkságon, elsősorban annak É-ÉK-i részén jelentős kiterjedésű szikesek találhatók. A szoloncsák, ill. szoloncsák-szolonyec típusú szikesek igen rossz vízgazdálkodási tulajdonságúak. A szikes területek elsősorban a Hátság peremén találhatók: SzakmárHomokmégy településektől É-i irányban, egyre szélesedő sávban. A Dunamenti síkság más területein jelentős nagyságrendben találhatók réti csernozjom talajok. A Duna-Tisza köze hátsági területein a homok talajok az uralkodók Az ásványi homok egy része jelentős mértékben ellumniszosodott, így egyes területeken már a löszös talajtípus a jellemző. A Bácskai löszhát uralkodó talajtípusa a mészlepedékes csernozjom, ill annak különböző altípusai. 2.4. Éghajlati adottságok A sokévi átlagos csapadékösszeg 550-600 mm körül alakul. A terület É-i és középső részén alacsonyabb értékek, a D-i területeken a magasabb értékek a jellemzők. A hótakaró területi eloszlása rapszodikus. A hótakarós napok száma átlagosan 35-40 nap/év, a hótakaró átlagos vastagsága 5-7 cm. Átlagos vízmenynyisége az olvadás kezdetén 5-15 mm. A szabad vízfelületek éves párolgása az É-i területeken 650 mm, a D-i területen eléri a 750 mm-t is. A potenciális evapotranspiráció éves értéke 680-690 mm. A tényleges evapotranspiráció évi 520-600 mm. A középhőmérséklet évi átlaga 10,7 °C 2.5. Növénytakaró A terület természetes flóratakarója az Alföld flóravidék Duna-Tisza közi flórajárásának megfelelően alakult ki. Jelenében túlnyomórészt szántókkal, kertgazdaságokkal, gazdag növényzetű rétekkel, legelőkkel tarkított homoki kuitúrtáj, melynek nagyobb buckarendszerei még őrzik az ősi növényzet, a pusztai erdők, a honiokpusztai gyepek jellegzetes erdős sztyepp maradványait. A vegetáció története nagy vonalakban megegyezik az Alföld pleisztocén térszínének növénytakaró változásaival. Ennek eredményeképpen alakultak ki a lápokkal, mocsarakkal, sztyeppfoltokkal tarkított tölgyerdő vidékek, a táj utolsó természetadta képe. Ebből az erdőirtások, a legeltetés, a lecsapolá125