A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Barcs Sándorné: Állami tulajdonú forgalomképes vízrendezési művek helyzetelemézése

települést szolgáló vízkárelhárítási létesítményekben "valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védőművek"-en " a védekezés ellátása" (16.§ (2)). Vagyis nincs rendelkezés a forgalomképes művekre. A vizitársulatok kezelésében lévő védőnuíveken a védekezés helyi irányítását az IB által kijelölt személy látja el. (Korm. rendelet 6.§(l)b.,). Fentiekről látszik, hogy e tekintetben szintén nincs a forgalomképes művekre nincs rendelkezés. 2.2. A forgalomképes művek helyzetének lehetséges megoldása A vízrendezési műveket mint műszaki létesítményeket kapacitásuk, a térségben betöltött szerepük minősíti. Eszerint történt meg a kizárólagos állami tulajdon meghatározása. A fontossági sorrendben következők a nem kizárólagos művek, majd a társulati kezelésű müvek. Adódik tehát a lehetőség, miszerint a forgalomképes művek kezelői feladatait a vizitársulatoknál célszerű ellátni. Ezt támasztja alá a társulati és közcélú érdekeltségi terület fogalmainak vizsgálata is. 2.2.1. Társulati érdekeltségi terület A törvény szerinti fogalommeghatározás "7. érdekeltségi terület: vizitársulat esetén azt a területet, amelyről a vizek természetes úton a befogadóba (mások tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vizilétesítményekbe) jutnak, illetve elvezethetők - ide nem értve az e törvény 2. és 3. számú melléklete szerinti vizekkel, vizilétesítményekkel való közvetlen kapcsolato

t - és amely területek felszín alatti vagy felszíni vizeire a társulati közcélú vizimunkák, megépített vizilétesítmények hatást gyakorolnak." (A 2., 3. számú melléklet jelöli meg a kizárólagos állami tulajdon körét.) A működő társulatoknak a törvény előírta új alapszabály készítését és ennek cégbírósághoz történő benyújtását. A határidő tartása érdekében a társulatok a meglévő érdekeltségi területüket jelölték meg működési területként, tekintettel arra, hogy a törvény új érdekeltségi terület lehatárolást nem írt elő, bár vitatható volt az érdekeltségi terület fogalom meghatározásánál a "közvetlen kapcsolat" jelentése. Ennek ugyanis kétféle értelmezést adtak. Az egyik: amely a kizárólagos állami tulajdonú mű közvetlen vízgyűjtőterületét a mű által elfoglalt (vagy kisajátított) területként értelmezi, a másik: amely a kizárólagos mű vízgyűjtőterületének tekinti az abba becsatlakozó nem kizárólagos állami tulajdonú mű, illetve egyéb mű vízgyűjtőterületét is. Véleményem szerint ez utóbbi helyes megközelítés alapján kell az érdekeltségi teriiletekkel kapcsolatban tovább lépni. 516