A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Török Imre György: Síkvidéki belvízelvezető rendszerek vízvisszatartása, vízpótlásra alkalmassá tételének egyes kérdései

alkalmas belvízlevezető csatorna hálózatot célszerű felhasználni a vízpótlás gerinc hálózataként, illetve a fő vízellátó-vízpótló rendszerek elosztó hálózataként. Ennek érdekében a vízvisszatartó létesítmények tervezésénél és építésénél olyan megoldásokat kell kiválasztani, amelyek azoknak vízpótlásra való használatát, a mesterségesen bevezetett vizek elosztását lehetővé teszik. Negyedszer: A fenti kialakítású, tehát vízvisszatartásra és vízpótlásra vízelvezetésre alkalmas belvízcsatorna rendszer ily módon kettős működésűvé válik. Azt műszaki és jogi értelemben is kettőműködésűvé kell minősíteni, akár csak a mélyártereken meglévő és működő azon belvízi létesítmény rendszert, amelyen öntözővíz szolgáltatás is történik. Kitüntető szerepe van itt a tervezés műszaki munkájának és a vízjogi hatósági eljárásnak egyaránt. Ötödször: A fent vázolt módon kettős működésűvé tett rendszereknek, továbbiakban mindkét funkciós üzemmódra megbízhatóan alkalmasnak kell lenniök. Szükség esetén tehát biztosítsák a vízpótlás, vízelosztás és vízvisszatartás lehetőségét, de ugyan akkor legyenek képesek a nagy csapadékok vissza nem tartható belvizeinek zavar és károkozás nélküli levezetésére. Műszaki kialakítás és jogi szabályozás szükséges ennek érdekében. Ha valamely korábbi belvízrendszer az átalakításokkal nem lesz alkalmas a belvízkárok elhárítására, annak belvízelvezetési kötelezettségét, vízügyi előírásait törölni kell, de ez esetben az érdekeltek költségviselési szándéknyilatkozatát meg kell szerezni. Nehezen képzelhető el, hogy az érdekeltek ezen igényekről lemondanának, ha azt mégis megtennék tájékozatlanságuk miatt, akkor az első belvízkárnál azonnal jelentkeznének a vissza módosítás igényével. A fenti fejtegetés összefoglalása képpen tehát le kell szögezni, hogy a vízhiányos régiók belvízelvezető műveinek kettős működésű rendszerré, azaz egyidejűleg vízpótló, vízvisszatartó szerepre és belvízelvezetésre is alkalmassá tétele csak úgy valósítható meg, ha előzetesen a felülvizsgált és szükséges belvízelvezető képességet műszakilag és jogilag helyreállítjuk és egyúttal valósítjuk meg a vízpótló, vízvisszatartó kiegészítő létesítményeket és azok működtetését, a kettős működtetésre figyelemmel kialakított üzemelési szabályzatokban és vízjogi engedélyekben szabályozzuk. Főleg a meglévő, de belvízelvezető kapacitásuknak az elmaradt fenntartások miatt meg nem felelő belvízcsatornák ilyen jellegű átalakításánál látok problémát. Ha egy mű mondjuk 4 m3/s névleges kapacitással rendelkezik, vízjogi engedélye szerint és valójában csupán 1,5 m3/s-ra alkalmas, akkor a vízvisszatartásra berendezkedni csak a névleges belvízi kapacitás helyreállítása után szabad. 560