A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

INFORMATIKAI ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Pázmány Gábor: Alkalmassági vizsgálat térinformatikai módszerrel

Részeredményekhez jutunk, ha a kritériumok alapján készített térképeket egymással összevetjük. Ha a szivárgási tényezők alapján alkalmatlannak ítélt területeket ábrázoló térképet és a felszínmozgás szempontjából veszélyesnek ítélt területeket ábrázoló térképeket egymásra helyezzük kiderül, hogy Somogy ezen területein műszaki védelem nélkül nem valósítható meg szemétlerakó. Ez az eredmény jelentősen befolyásolja a további vizsgálatokba bevont adatköröket és azt, hogy ezek jelentősége mekkora az elhelyezés szempontjából. így a gazdasági szempontok fontosabb összetevőkké lépnek elő. A 18.ábrán a lakosságszám felhasználásával történik a szállítási távolságok alapján legalkalmasabb helyeket meghatározása. A lakosságszám arányos a kibocsátott szemét mennyiségével és ez befolyásolja a gazdaságos szállítás szempontjából alkalmas helyeket. Például, ha az ábrán látható objektum egy települést szemléltet és szállítási távolságok alapján akarjuk a térségen a legalkalmasabb helyeket kiválasztani, akkor először ezt a lépést végezzük el. Ezt követően egy analízist végzünk a lakosságszám fegyelembevételével. Tehát ebben a lépésben különböző kritériumok és egy analízis segítségével jutottunk el az eredményhez. Ezt láthatjuk a következő ábrán. Zöld jelöli a legalkalmasabb, piros a legalkalmatlanabb területeket. A két szélső érték között 10 lépésben átmeneti színek jelölik a terület alkalmasságát. A szállítási távolságok vizsgálatánál figyelembe lett véve az a szempont, hogy Szigetvár térségéből is szállítanak hulladékot a tervezett lerakóhoz. 5.4 Analízis Az elemzés során a felállított kritériumokat súlyozva kapjuk az eredményt. Erre a rétegre kerülnek a kizárt területek is, így minden adat egyszerre, szemléletesen jelentkezik. Több szempontból is végezhető az elemzés, a 19. ábrán látható eredményt a következő összetevőkből és azok súlyozásával nyertük. Az előző fázisban egy-egy adatkörön belül meghatározásra kerültek az adatok, fontosságuk alapján rangsorolva. Az utolsó fázisban azoknak az adatköröknek az összevetése történik, amelyek az elhelyezés szempontjából a legfontosabbnak lettek ítélve. Ezt előző fázisban kapott részeredmények is befolyásolják . A művelet raszter analízis, ahol a tényezők együttesen adják a 100%-ot. Ezen belül, hogy melyik tényező milyen súllyal vesz részt a végeredmény kialakításában azt a környezettervező szakemberek határozzák meg. A szemétlerakó helyének kiválasztásánál a következő súlyozások lettek megállapítva: "K" tényező 17% Talajvíz magasság 17% 862