A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZELLÁTÁS - Szebényi Tibor: A víziközmű-szolgáltatás minőségbiztosítása

A szolgáltatás monopolisztikus jellegé bői adódóan nincs domináns, külső hajtóerő, mely a versenyképesség érdekében pozitív értelemben befolyásolná vállalat működését. Bár az önkormányzati tulajdonba került víziközművek esetében az üzemeltetésre ajánlkozó új szervezetek megjelenése bizonyos versenyhelyzetet teremtett, azonban ez nem domináns. Mivel a gyakorlatban csak az tud bizonyítani aki ténylegesen üzemelteti az adott víziközművet, ezért nincs lehetőség párhuzamos piaci szereplésre. A versenyhelyzet látszólagos, és a döntések nagyobbrészt csak a szubjektív megítélésen alapulnak. A klasszikus (verseny)stratégiai elemekei nem lehet stratégiai szempontokként figyelembe venni: - a közüzemi szolgáltatás, illetve a termelt áru jellegéből adódóan nem értelmezhető a megkülönböztető' stratégia, - az ellátási területen betöltött monopolisztikus helyzet következtében nem értelmezhető a költségvezető stratégia, és - a közellátásként megvalósuló szolgáltatás következtében nem értelmezhető az összpontosító stratégia. Az állam azon feladatvállalása, hogy - minden magyar állampolgárnak joga van az egészséges ivóvízhez, és - a környezetvédelem országos érdek, központi pénzeszközök biztosítását jelenti olyan különböző célokra, mint például • a lakossági víz- és csatornadíj hozzájárulás, vagy • bizonyos víziközművek állami fejlesztése. Ez a szociális hálóként is értelmezhető állami feladatvállalás a víziközmű üzemeltetők muKödésének fennmaradását védi központilag, ami akadálya is lehet a vállalati működés, belső szemléletből adódó optimalizálásának. A hatósági elvárások - a végtermékek normatív minőségi elvárásaiban, illetve - az egyes víziközművekre megfogalmazott speciális elvárásaiban testesülnek meg. Ezek az elvárások folyamatosan változnak, és ez a változás alapjában véve szigorodást jelent. A fogyasztók minőségi elvárása különféleképpen jelenik meg az ivóvízszolgáltatással és a csatornaszolgáltatással kapcsolatban. Az ivóvíz-szolgáltatásnál elsődlegesen természetesen a szolgáltatott ivóvíz, úgynevezett érzékszervi tulajdonságainak megfelelősége kerül az előtérbe, mint az íze, szaga, színe hőmérséklete és felhasználhatósága (1 mosásra). A csatornaszolgáltatásnál általában a befogadóként szereplő természetes felszíni víz (tó, folyó, patak) minőségének olyan elvárásai szerepelnek, mint a 50