A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Katona Zsolt: A Balaton nyugati vízgyűjtő vízminőség védelmi meliorációs és talajvédelmi programja

* fajlagos talajlehordás min. 0,2 t/ha, év, * fajlagos talajlehordás max. 297,6 t/ha, év, Az 1995. évi AL-P-ben kifejezett elemi foszfortcrhelést jellemző adatok (a feldolgozás kisvízgyűjtő szinten történt): * Balatonba jutó foszfor összesen 7,05 t/év, * fajlagos foszforterhelés átlag 5,0 kg/100 ha, év, * fajlagos foszforterhelés min. 0,2 kg/100 ha, év, * fajlagos foszforterhelés max. 15,0 kg/100 ha, év. t Jelenleg a mezőgazdaságilag művelt területből 65 % a szántó, 8 % a szőlő-gyümölcs ültetvény és a kert, 27 % a gyepterület. A jelentős eróziós károkat szenvedő művelési ágak közül a szántók 37 %-a, a szőlő-gyümölcs 70 %-a közepes és nagy eróziónak kitett területen helyezkedik el. A kapások és a gabonafélék vetésterülete a szántón belül mintegy 55-60 %-ot képvisel, míg a jobb talajtakaró takarmánynövényeké csak 7-10 %-ot. A műtrágyával kijuttatott foszfor mennyiségének az elmúlt időszakban történt - egy nagyságrenddel való - csökkenése csak kisebb arányban mutatkozott meg a zalaapáti szelvény terheléscsökkenésében, tehát a talajban korábban felhalmozódott foszfor továbbra is döntő szerepet játszik, és mértéke a lebegő anyag-hozam változásával arányos. Ha az évi P mérlegek értékeit és a műtrágya alkalmazás fenti trendjeit összevetjük és megkíséreljük számszerűsíteni a mezőgazdasági táblákon az intenzív műtrágyázás 25-30 éve alatt felhalmozott foszfor mennyiséget, akkor óvatos becsléssel 500 kg/ha értéket és kissé merészebb becsléssel 900 kg/ha akkumulálódott foszfor mennyiséget kapunk. Ezt a becslést megerősíti a hazai agrár szakirodalom is. Arra, hogy ez sok vagy kevés és milyen mértékben járul hozzá a Balatont elérő foszforterheléshez, ma nagyon nehéz válaszolni. Annyi azor.ban bizonyos, hogy ez az 497