A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Dr. Varga György: Szakszerű csatornapótló berendezések alkalmazásának kiszélesítése

4.3 Új kísérleti csatornapótlók az 1980- as évek végén 1987- ben kísérleti komplett szennyvíztisztító és elhelyező kisberendezést terveztünk 0,6-3,0 m

3/d kapacitástartományban. Az üvegszálas poliészterből (ÜPE) készült csatornapótló 3 kamrás, amelyben az utolsó kolloidfogó. A tisztított szennyvizet osztóakna tereli a szikkasztóba, amely háromféle: hagyományos kavicsszűrős, szikkasztó árok és műanyag szikkasztó panel. Veresegyházán 1988 - ban a szikkasztók alatt 3-3 különböző talajmélységben vízmintagyűjtő edények is épültek, ahoftnan a leszivárgó víz a vizsgáló aknába került. A bemérések pénzügyi fedezet hiánya miatt abbamaradtak. A másik ÜPE berendezés Győrben épült, de bemérése nem történt meg. 1991-ben egy olyan kísérleti csatornapótló tervezésére [10] és kivitelezésére került sor, amely magas talajvizes területen is megoldást adott. Az emelt szintű homokszűrő két párhuzanos ágból áll, amely felváltva üzemel. A vonatkozó MI10- tői eltérően a hidraulikai terhelés nem 0,25 m/d, hanem csak 0,07 m/d. Ennek egy része elpárolog, továbbá a növények elpárologtatják, így kevés jut be a talajba. A csatornapótló jól működött. 1990-91-ben találmányi ötletet dolgoztunk ki (Dr. Margittai E., Dr. Varga Gy.) a következőkre: - Eljárás szakszerűtlen csatornapótlók korszerűsítésére. - Modul rendszerű hengeres csatornapótló berendezések. - Hengeres csatornapótlók védelme földnyomás ellen. - Többrétegű szennyvíztisztító homokszűrő. Végül is nem adtuk be, látva az érdektelenséget. 1991-ben megoldásokat dolgoztunk ki házi szennyvizek regenerálható kolloidfogóira és elszikkasztó berendezéseire. A kolloidfogókat külföldi szakirodalom és általunk tervezett két hazai ÜPE kísérleti berendezés (Veresegyháza, Győr) alapján határoztuk meg. Ugyancsak külföldi irodalom és egy hazai kísérlet (Veresegyháza) alapján alakítottuk ki a regenerálás elméletét és módozatait. A berendezés lényege, hogy közelebb van a felszínhez, mint a hagyományos szikkasztó, könnyen felnyitható és jobban levegőztethető. Érdekesség az egyenletes vízelosztású szikkasztó, amely kiküszöböli a hagyományos vezeték első szakaszának túlterhelését, s így a gyors eltömődést. Több víz párolog el felfelé és kevesebb jut a talajba. Új ötlet pl. a "szikkasztó paplan" is. Az ebben leírt méretezéseket kísérleti berendezésekkel kellene igazolni. Az 1980- as évek végén Sóskúton, Alsózsolcán és Tiszapalkonyán a szikkasztókból eltávozó víz vízszintes és függőleges irányú mozgását, továbbá a talajvíz minőségének alakulását vizsgáltuk. Sajnos pénz hiányában egyik sem fejeződött be, így általánosítható következtetéseket csak keveset lehetett levonni. Jó lett volna a baktériumok talajban való kiszűrődését igazolni, a külföldi szak360