A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)
CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - dr. Csepinszky Béla: A cukorgyári szennyvíz és földiszap mezőgazdasági felhasználásának lehetőségei és korlátai a Kaposcukor Rt esetében
az, hogy hároméves ciklusonként összesen mintegy 90 000 m 3 földnedves állapotú földiszap keletkezésével és kitermelésével kell számolni. 1996 nyarán a legnagyobb (II.) zagytérből termeltek ki 65 000 m 3 szikkasztott földiszapot, ezért mintáinkat is ebből vettük. Mintavételi helyek: 1.szelvény: a szennyvíz betáplálásánál (a befolyócső végétől 3 m-re); 2. szelvény: a zagykazetta közepén (a befolyótól 55 m-re) és a 3.szelvény: a befolyóval szemben lévő legtávolabbi ponton (90 m-re a befolyótól). 2.1.2 A földiszap tulajdonságai A földiszapminták vizsgálati eredményeinek összefoglalását az 1. táblázat tartalmazza. A helyszíni megfigyelésekből és a vizsgálatok elemzéséből a következő fontosabb megállapítások vonhatók le: a./ Heterogenitás A vékony rétegekben leüllepedett fóldiszap a feldolgozott cukorrépa származási helyétől, szennyezettségétől és feldolgozási idejétől, valamint a mosóvíz kezelésétől függően alapvetően inhomogén föld-tömeg. Ez a „mikro-heterogenitás" megítélésünk szerint - nem korlátozza a földiszap mezőgazdasági célú felhasználását, mert a kis-terekben összegyűlt különböző tulajdonságú talajrészek a markolóval végzett függőleges kitermelés és a kijuttatás folyamán jelentősen keverednek és igy agronómiailag - nagy valószínűséggel - jól kiegyenlítik egymást. Ezt a feltételezést alátámasztja az a tény, hogy a lerakódásban sem vertikálisan sem horizontáslisan szabályosságot a mutatóknál általában nem tudtunk kimutatni. Néhány figyelemreméltó kivétel azonban akad, (ahol az adatokra illesztett regressziós egyenlet korrelációs együtthatója R > 0.7, tehát elfogadható nagyságú). Ezek a következők: - A földiszap KCl-os pH értéke a felszintől lefelé szabályosan, bár igen kicsi mértékben nő. - Kimutatható, hogy a földiszap leiszapolható része (az agyag- és iszapfrakció) a befolyócső torkolatától távolabb dúsult fel, mig a homok-nagyságú talajalkotók a befolyó körül nagyobb arányban találhatók meg. - A befolyótól távol eső területeken kitermelt szikkasztott földiszap sűrűsége (1,78 t/m 3) 18 %-kal meghaladja befolyó mellett mérhető értéket (1.51 t/m 3). Ennek oka a tömör fajtömeg és a felvételi víztartalom eltéréseiben keresendő. b./ A földiszap természetes talajfizikai állapota A fóldiszap túlságosan kötött, javítóanyag, ennek következtében holtvíztartalma és a kapilláris pórustérfogata is nagy. A vizet nehezen adja le. A pórustérfogatok megoszlása azt mutatja, hogy a kiüllepités során a zagyban - a gravitáció természetes hatására - különböző talaj-tömődöttségi állapotok jöttek létre. Vér szerint 341