A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Gampel Tamás: Szennyezőanyag eltávolítás modellezése vízinövényes talajszűrőkben

ahol Bmax - a maximális biomassza koncentráció a talajtérfogatra vonatkoztatva [g/m

3], no - a talaj hézagtérfogata [-], PS - a szilárd váz sűrűsége [g/m

3], Af - a szilárd váz effektív fajlagos felülete [nr/g], dbi

0 - a biofilm vastagsága [m], Pbio • a biofilm sűrűsége [g/m

3]. A biomassza tényleges értéke ezen belül a nettó (pusztulással csökkentett) szaporodási sebességgel arányos. 3.1.4 Mikroorganizmusok almodell A mikroorganizmusok közvetlen tevékenysége az anyagcsere és szaporodás, melynek csak következménye a szennyezőanyag eltávolítás. A biológiai szennyvíztisztítás modellezésénél elfogadott feltételezés, hogy a mikroorganizmusok állandóan táplálkoznak és ehhez kapcsolódóan állandóan szaporodnak. A vízinövényes talajszűrőkben előfordulhatnak olyan (pl. tápanyaghiányos) esetek, hogy a mikroorganizmusok nem szaporodnak, ezért célszerűbb a szennyezőanyag fogyást közvetlenül a szaporodáshoz kötni, ltalánosan, a vízinövényes talajszűrő egy pontjában a szennyezőanyag megváltozása: -|C = M

TT(C), (12) ahol C - a szennyezőanyagok koncentráció vektora [g/m

3], M - a sztöchiometriai együtthatók mátrixa [-] r(C) - az átalakulási folyamatok sebességvektora [l/s]. A mikroorganizmusok almodell a változók, folyamatok és szerkezet tekintetében az IAWPRC által készített eleveniszapos szennyvíztisztítási modellre, mint releváns példára támaszkodik. A biológiai almodellben kiválasztott változóknak a következő igényeknek kell megfelelniük: 1. meglévő vízinövényes talajszűrők mérési adatsoraiban legyenek megtalálhatóak és elegendő gyakorisággal legyenek mérve 2. a szennyvíztisztító létesítmények tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a működést engedélyező és ellenőrző hatóság, mely adatokat kívánja figyelemmel kísérni 288