A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Gampel Tamás: Szennyezőanyag eltávolítás modellezése vízinövényes talajszűrőkben

i

s- a csapadék és párolgás különbsége [m/s]. Technikai szempontból az eddigi legfejlettebb megoldás a végeselemmódszer alkalmazása [13]. Permanens, kétdimenziós, anizotrop szivárgást leíró egyenlet olyan megoldásával, amely a kolmatációt is figyelembe veszi. A kolmatációs hatás leírására a szűrőtestet kétfelé választották - kolmatált és nem kolmatált részre. A legújabb - praktikus megközelítésű - hidraulikai méretezési módszerek is a Darcy-féle szivárgás szerint számítják az áramképet. [6] A reakciótér geometriai méreteit tehát a szennyvíz szivárgási képének ismeretében meg lehet határozni. A tényleges térfogat meghatározásához a szivárgás alapján számított térfogatot a hézagtérfogatra kell csökkenteni. A tartózkodási idő A tartózkodási idő éppen úgy az egyik legfontosabb paramétere a vízinövényes talajszűrőknek, mint a többi biológiai szennyvíztisztítási eljárásnak. A reakciótér geometriai méreteinek és szennyvíz-hozam meghatározásával a tartózkodási időnek azonban csak az átlagos értéke határozható meg. [7] Konkrét berendezésre pontosabb eredményt ad a nyomjelző anyaggal végzett áttörési kísérlet kiértékelése [12], A tényleges tartózkodási idő ezzel a módszerrel is nehezen határozható meg, ha a hidraulikus terhelés jelentősen változik. [11] Rendkívül eltérő eredmények adódhatnak különböző nyomjelző anyagok esetén, mert ezen anyagok eltérő mértékben adszorbeálódnak a talajalkotókhoz illetve lépnek reakcióba a szennyvíz különböző komponenseivel. A teljes berendezésre értelmezett tartózkodási időn kívül fontos meghatározni a telített talajban áramló víz mozgásának sebességeloszlását is. A méretezés szempontjából előnyösebb egyszerűbb módszerrel közelítő számítást végezni. Az első a (3) és a (4) képletek alapján egy ferde hasáb alakú térfogatot feltételezve 'o -' L-B-H

0n (8) Ez közelítőleg felel meg Börner [2] elméletének, mely szerint a (7) képlet volna alkalmas a vízinövényes talajszűrők tartózkodási idejének számítására. A víztükör folyamatosan és egyre meredekebben esik a szűrőtest vége felé, ezért nem felel meg a (7) képlet. A nagyobb sebesség mellett valamivel vékonyabb lesz a vízréteg és így az egyszerű közelítés is megfelel a térfogat és tartózkodási idő számításához. A reakciótér a továbbiakban egy egyszerű hasábként feltéte285