A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Gampel Tamás: Szennyezőanyag eltávolítás modellezése vízinövényes talajszűrőkben

A K

s-től, a Michaelis-Menten mechanizmus féltelítési konstansa meghatározza, hogy a szennyezőanyag koncentráció függvényében, hogyan módosul a modellben használt lebontási kinetika. Ha K

S»C

0, akkor az egyenlet baloldalának második tagja elhanyagolható és a szokványos elsőrendű használható. Ha K

S«C

0, akkor a balodal első tagját hanyagolható el és a lebontást lineáris függvény jellemzi Az európai vízinövényes szennyvíztisztítók statisztikai elemzése alapján Börner [2] is eltér az elsőrendű kinetika feltételezésétől és alábbi képletet javasolja minden berendezésre ami nem tartozik a mesterséges mocsár és vízkultúra kategóriába: C

t =C

0 •e

k'

+

M (6) A két paraméter értéke KOI-ra és BOI

5-re: ki[-] k

2 [1/d] BOI

5 -1,06 -0,043 KOI -1,54 -0,098 3. A VÍZINÖVÉNYES TALAJSZŰRŐK MATEMATIKAI MODELL JÉNEK MEGHATÁROZÁSA 3.1 A vízinövényes talajszűrők matematikai modelljének felépítése A vízinövényes talajszűrők három fő alkotóeleme a talaj, a növényzet és a mikroorganizmusok - míg a környezeti hatásokat az érkező szennyvíz és a légkör jelenti. Ezek egymással állandó kölcsönhatásban vannak, ezért az egyenkénti befolyásukat egy-egy berendezés teljesítményére nehéz elválasztani. Matematikai modellezéshez azonban egy struktúrát és a hozzá tartozó kölcsönhatásrendszert kell definiálni. Az egyes alkotóelmek hatásai (l.ábra): A talaj a mikroorganizmusok és növények számára támasztóközeg és a szennyvíz szivárgásának közege (a növényzet által okozott változásokat is beleértve) a különböző ionok számára adszorpciós közeg és nyomelemforrás a mikroorganizmusok anyagcseréjéhez A növények oxigénbevitel a talajfelszín alá és szerves komplex vegyületek forrása a gyökérváladékok által 283