A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

CSATORNÁZÁS–SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Gampel Tamás: Szennyezőanyag eltávolítás modellezése vízinövényes talajszűrőkben

A modell állapotváltozói: A modell folyamatai A külső hatások a rendszerre Szerves nitrogén, talaj nedvességtartalom, ammónia nitrogén, nitrát nitrogén, a gyökértérben tárolt nitrogén, gyökérzet nitrogéntartalma, a növényzetben tárolt nitrogén, a növények nitrogéntartalma, adszorbeált nitrogén, szerves foszfor, szervetlen foszfor, adszorbeált foszfor, a gyökértérben tárolt foszfor, a növények foszfortartalma, vízvezetőképesség, hidraulikus potenciál, vízmennyiség. Mineralizáció, nitrifikáció, adszorpció és volatilizáció, denitrifikáció, a növényi nitrogén- felvétel és transzport, foszfor felvétel és transzport és a hidrológiai modell (a vertikális és horizontális áramlást a Darcyféle összefüggés alapján vizsgálja). A csapadék mennyisége, nitrogén és foszfor a csapadékban, hozzáfolyás, párolgás, hőmérséklet, léghőmérséklet, talaj pH, növényi biomassza. A modell a fenti változókat a növény, gyökérzet, telitetlen zóna, telített zóna, talajvíz, külső környezet zónákban tárgyalta. A modell alapján (kalibráció nélkül) az alábbi következtetéseket vonták le: 1. A denitirifikációs ráta független a nitrát koncentrációtól. 2. Ha a magas a növényi szervesanyag mennyisége a denitrifikációs potenciál anaerob körülmények között «14gN03-N/m

3 20°C-on. Ha a könnyen bontható szervesanyag válik limitálóvá, akkor ez a potenciál arányos a szervesanyag koncentrációjával. 3. A hidraulikus terheléssel állítható be az optimális denitrifikációs ráta 4. Noha a talaj a foszfor felé rendelkezik bizonyos adszorpciós kapacitással, mégis a növényzet aratása tűnik az egyetlen hosszútávú foszforeltávolítási mechanizmusnak. 5. A \vetland-ek megfelelő szabályozásával jelentős mennyiségű növényi tápanyag távolítható el, különösen nitrát. 2.2 A vízinövényes talajszűrők modellezésének előzményei A vízinövényes talajszűrőkben zajló biológiai folyamatok megegyeznek, mind a természetes, mind a mesterséges szennyvíztisztítás lebontási folyamataival. A modellezés során azonban figyelembe kell venni, hogy a (különben) azonos lebontási folyamatok annyira eltérő szerkezetben zajlanak, hogy nem lehet egyik meglévő modellt sem koncepcionális változtatás nélkül alkalmazni. 279