A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZELLÁTÁS - Borsányi Mátyás–Gaugecz Janka–Szebényi Tiborné: A huminanyag és biomassza eredetű szervesanyag tartalom, valamint a vízkezelés hatása a Balatonból nyert ivóvíz minőségére

szervesanyag tartalmát és a szerves anyagok minőségét újabb módszerek alkalmazásával is vizsgálja. A kutatá

s (K) elsődleges szempontja, hogy feltárja a tóból nyert ivóvíz lioszszabb távú fogyasztásának kockázatát és alapadatokat szolgáltasson a vízkezelés javításához. A természetes biomasszából és a humin-anyagokból, a toxikus kékalgákból származó szervesanyagok az ivóvízbe jutva a fogyasztók egészségét veszélyeztethetik. A szervesanyagok minősége és mennyisége ugyanakkor lényegesen befolyásolja a vízkezelés és fertőtlenítés hatékonyságát is. Ugyancsak döntően ezektől az összetevőktől függ az oxidáláskor és fertőtlenítéskor képződő veszélyes vegyületek mennyisége, az ivóvíz genotoxikus aktivitása, az íz és szaganyagok kifejlődése, valamint a baktériumok és mikrobiális biomassza alkotók utószaporodása az ivóvízhálózatban. A fejleszté

s (F) a szerves anyagok ivóvízbe való bejutási lehetőségeinek csökkentésére, a bejutást és a kezelés alatti képződést korlátozó lehetőségek (technológiai módosítások) vizsgálatára, az előrejelzési és beavatkozási módszerek kialakítására irányul. 2. VÍZVTZSGÁLATOK MÓDSZERE, AZ EREDMÉNYEK ÉR TÉKELÉSE 1996-ban a munka döntő része a nyers-, szűrt- és kezelt vízben lévő egyes formált és oldott szervesanyagok minősége és mennyisége időszakos változásának észlelését szolgáló módszerek kidolgozására, a vízkezelés alatti oxidáció és a fertőtlenítés hatására képződő összetevők kimutatására, tesztelésére irányult. Nemzetközi c^üliasonlításban a szükségesnél kevesebb liálózati vízminőség ellenőrzésre került sor. 2.1 A monitoring és eredményei A 6 vízműné

l a vízművekben és 3-3 alkalommal liajóról külön is történt mintavétel a vízkivételi helyek környezetében. A nyersvíz mikrobiológiai, a mikroszkópos biológiai és klorafill-a vizsgálatát ugyanazon módszerekkel végezték, mint amelyet a tó másutt vett mintái esetében A liajóról veit mintákat vizsgálva megállapítható, hegy mikrobiológiai összetételét illetően az északi és a déli parti vízkivételek térségében is döntően kedvező volt a szezon alatti vízminőség SalmoneUcA nem mutattak ki, az egyéb fekál indikátorok előfordulásának mértéke tűrhető volt A mikroszkópos vizsgálatok alapján rá leliet mutatni, hegy a felszinkazeli mintákénál többnyire kedvezőbb a vízművek nyers vizének minősége. Elemezték az algaösszetételt, fajmegoszlást is, a mintavétel helyével csszefüggeájen kimutatott különbségek a táigyévben nem mutattak kiemellietőjellegzetességet Fajmeghatározások alapján a vízműveknél a domináns kékal10