A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZELLÁTÁS - Dr. Rácz Sándorné–Degré András: Arzénmentesítési kísérletek a Baranya megyei Vízmű Vállalatnál

2.3. Az arzén eredete ivóvizekben Dr. Csanády Mihály és munkatársai (5) részletesen foglalkoztak a hazai arzénes vizek eredetének és mobilizációs körülményeinek vizsgálatával. Tanulmányukban megállapítják, hogy a mélységi vízadó rétegekből természetes uton oldódik ki az arzén, vagyis geológiai eredetű. Hagy valószínűséggel állítható, hogy az arzénes rétegvizeket tartalmazó vízadó rétegek földtani értelemben fiatalok, kis részük a felső pliocén korszakban, túlnyomó többségük a negyedidőszakban, ezen belül a pleisztocén korban képződött. A rétegvizek arzéntartalmának alakításában szerepet játszó mobilis arzén ásványos formában a kőzetek szulfidos - arzenides ásványfázisához kötődik, mig a vizes oldatokban arzenát (As

v) és arzenit (As

11

1) anionként vagy komplexekben jelenik meg. 2.4. Arzénmentesítés A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium által 1988-ban kiadott Műszaki irányelv (7) a kezelendő víz típusától függően különböző technológiai megoldásokat kínál az arzén eltávolítására. Valamennyi technológia lényege az, hogy a vízben lévő arzénvegyületeket a fémhidroxid csapadék megköti és az a fémhidroxiddal együtt a vízből eltávolítható, illetve kémiailag kezelt adszorbensek kötik meg az arzént. A műszaki irányelv leírja az arzénmentesítés technológiai folyamatait, amelyek a kővetkezők: - oxidáció, - koaguláció és adszorpció, - fázisszétválasztás. Foglalkozik a technológiákban alkalmazott vegyszerekkel. Oxidálószerként klórgázt, nátrium-hipokloritot, kálium-permanganátot; koagulálőszerként vas-, illetve alumínium sókat javasol, de említést tesz egyéb anyagokról is. Az arzén, összes vas, szervesanyag tartalom egymáshoz való viszonya alapján - a viz típusától is függően - kialakítható különféle technológiai lehetőségek, az arzéntartalmu iszap lekezelése, az arzénmentesítés technológiai 106