A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

VÍZELLÁTÁS TERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI - VISY ANDRÁS–WALLNER LÁSZLÓ: Rendszeres hálózatdiagnosztikai vizsgálatok bevezetése és tapasztalataik a soproni vízvezetékhálózatban

esetben ugyanis maga a tűzcsap hibás, ezért a műszer az ezen hiba okozta zaj miatt nem tud más csőtörést érzékelni. Fontos lenne a jövőben egy új gépkocsi beállítása, lehetőleg kifejezetten erre a célra épített mérőkocsi formájában. Ennek előnyeiről is szóltunk már fentebb. Tekintettel azonban arra, hogy az idő előrehaladtával a mérések gyorsasága egyre inkább követelménnyé válik, a gépkocsi beszerzése egyenesen elkerülhetetlen lesz. A jelenlegi gépkocsi rakterc egyébként is kicsi, az összes műszer nem is fér el benne, így mindig csak az éppen aktuális feladatoknak megfelelő műszerek vannak a kocsiban. (Természetesen a műszerek folytonos ki- és berakása nem válik a műszerek állapotának javára.) Az új mérőkocsi rendszerbe állításával egyidejűleg célszerű lenne a csoport létszámának bővítése. Ezt lehetővé termé a jelenlegi gépkocsi megtartása is. így megvalósítható lenne a csoport feladatainak szétv álasztása is. A jelenlegi SEAT gékocsiban lenne telepítve a TDM 3 0-es veszteségelemző műszer a hozzá szükséges tömlőkkel és egyéb felszerelésekkel. Ezenkívül ez a gépkocsi látná el az RD 530-as műszercsalád kihelyezését is. így ez az autó lenne az, amelyikkel elsősorban a községek hálózatán lehetne vízveszteségelemzést végezni. Amennyiben valamelyik műszer meghibásodást jelezne, úgy ezt az információt - a lehető legrövidebb szakaszra redukálva - átadja a kezelőszemélyzet a másik kocsi személyzetének. A másik, műszeres mérőkocsinak berendezett autó feladata lenne egyrészt a soproni hálózat tervszerű vizsgálatának folyamatos végzése, másrészt ez a kocsi lenne beállítva a bejelentett, konkrét hibák műszeres behatárolására. Konkrét, vagy bejelentett hiba alatt értjük egyrészt, amikor a lakosság valamilyen jelenségből csőtörésre következtet (nyomáscsökkenés, sérülési zajok a házi vezetékeken, stb.). Másrészt, amikor saját információból következtetünk a rejtett csőtörésre (pl. medenceszint-csökkenés, stb.). Harmadikként említendő az előbbiekben vázolt eset, amikor a vízveszteségelemző gépkocsi műszerei jeleznek csőtörést, és ennek konkrét bemérésére van szükség. Mindkét gépkocsi 2 fős személyzettel dolgozna egy csoportvezető irányítása alatt. Az ő feladata lenne a mérési ütemterv kidolgozásán, a konkrét hibaesetek felvételén túl a csoport mérési eredményeinek feldolgozása, rendszerezése és kiértékelése is. (Utóbbi nagyon fontos lehet, mert sokszor tendenciákból is lehet hibákra következtetni (pl. vezeték állapota miatt). 626