A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
VÍZELLÁTÁS TERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI - VISY ANDRÁS–WALLNER LÁSZLÓ: Rendszeres hálózatdiagnosztikai vizsgálatok bevezetése és tapasztalataik a soproni vízvezetékhálózatban
azt jelenti, hogy Sopron vízvezetékhálózatát 4 év alatt sikerül átvizsgálnunk a jelenlegi személyi és tárgyi feltételek mellett. Ez a folyamat azonban a jövőben felgyorsul, mégpedig több okból is. Egyrészt a jelenlegi méröszemélyzet menetközben megszerzett rutinja miatt egy-egy szakasz vizsgálati ideje lerövidül. Másrészt, mivel a soproni hálózaton ilyen átfogó vizsgálat fennállása óta nem történt, értelemszerű, hogy a legtöbb hiba az első vizsgálatkor jelentkezik. Másodszor végigvizsgálva már közel sem jelentkezhet ennyi hiba, tekintve, hogy ugyanarra a szakaszra maximum 4 év múlva újra sor kerül. Harmadrészt szándékunkban áll a csoport létszámának bővítése, amely lehetővé tenné pl. azt, hogy egy kocsi előzetes területfelmérést végezne egyszerűbb műszerekkel, mig egy másik kocsi végezné a tényleges hibabehatárolást az előzőekben említett csoport mérési adatai alapján. 2.2. Esetenké nti be jelentések m űszeres vizsgál ata Miként már az előzőekben is említettük, a Fővárosi Vízművek Rt.-nél az esetenkénti hibabejelentések műszeres vizsgálatára egy másik mérőkocsi van rendszerbe állítva (jelen dolgozat egyik társszerzője 8 évig ennél a csoportnál dolgozott). Az ottani két mérőcsoport felszerelése gyakorlatilag megegyezik egymással. Mindkét csoport rendelkezik ugyanis korrelátorral, akusztikus csőtöréskeresővel, nyomvonalazó műszerrel. A Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Vállalat azonban méreteinél fogva nem engedheti meg két, azonos felszerelésű mérőkocsi üzemben tartását erre a kétféle célra. Nem engedheti meg már csak azért sem, mert a bejelentett esetek műszeres vizsgálata nem töltené ki egy mérőkocsi teljes munkaidejét. Ezért vállalalunknál mindkét, fentebb részletezett funkciót ugyanaz a mérőkocsi látja el.(Két, különböző felszerelésű kocsira szükség lenne, eiTŐl még szó lesz a 6.2. fejezetben.) Sok esetben ez sajnos azzal jár, hogy az ütemterv megvalósítása lelassul, azonban a menetközben beérkező műszerezési igényt minden alkalommal sikerül még aznap kielégíteni. Végülis mindkét eset ugyanazt a célt szolgálja: megakadályozni a víz felesleges elfolyását, és ezáltal csökkenteni a hálózati veszteséget. A konkrét hibajelenségek műszeres vizsgálatánál értelemszerűen nincs szükség sem a TDM 10es, sem az RD 530-as műszerre. Ilyen esetekben ugyanis biztos, hogy csőtörés van, így elegendő annak behatárolása. Ezt a műveletet ugyanúgy végezzük, mint ahogyan már fentebb vázoltuk: EO 70 "elektromos füllel", HL 2000 talajmikrofonnal és DK 1400 korrelátorral. 620
