A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

VÍZELLÁTÁS TERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI - SCHIEFNER KÁLMÁN–LŐRINCZ ANDRÁS: A vezetéki víz minőségi problémái, az elhárítás lehetőségei – különös tekintettel az Msz. 450/2 szabvány határértékeire

10.000 lakos alatti vízellátáskor évente négyszeri, míg a vízkezelés nélkül üzemelő vízműveknél: 50.000 lakos vízellátását meghaladó vízműveknél, két évente, 10.000 - 50.000 lakos vízellátásakor évente, és a 10.000 lakos alatti vízellátás esetében évente kétszeri biológiai részletes ellenőrző vizsgálat elvégzésére tettek javaslatot. Ez természetesen nem vonatkozik az üzemeltetés biztonságát célzó víztermelői belső ivóvízminőségi vizsgálatok vízmüvenként kialakított és megkövetelt rendjére. Amennyiben a biológiai eredetű másodlagos vízminőségromlás már a hálózatban is kialakult, megszüntetésére eljárást dolgoztunk ki: mechanikus tisztítást és vegyszerkombínació alkalmazását, mely nemcsak az élő szervezeteket, hanem azoknak a vízszolgáltatató berendezésekben és a csőhálózatban visszamaradt petéket is elpusztítja, melyek a mechanikus kezeléssel nem hozzáférhetők, és a klórozásra rezisztens tulajdonságuk miatt - hagyományos kezelés elvégzése esetén még a folyamatos klórozás ellenére is újraszaporodhatnak. Az eljárás a Heves megyei Vízmű Vállalat gondozásában nyert 1981-ben szabadalmi védettséget (6). A technológia alkalmazásához, ivóvízszolgáltató berendezések és csőhálózatok belső felületén történő felhasználhatóságához az Egészségügyi Minisztérium is megadta engedélyét. A szabadalom védettsége 1991-ben megszűnt. Jelenleg az (JMWELT-TECHNIC Kft forgalmazásában a technológia a megrendelők rendelkezésére áll. Az eljárás, a mechanikus tisztítás után a vegyszeres kezelés alkalmazása a külső eredetű szennyező forrrások megszüntetése után, az ivóvíz biológiai eredetű vízminőségi állapotára kedvező és tartós hatást eredményez. 547