A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

VÍZELLÁTÁS TERVEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI - BÁLINT LAJOS–HAVAS ANDRÁS–HALÁSZ GÁBOR–MÉSZÁROS PÁL: NA 300-as kemény polietiléncső sorozatos meghibásodása – vizsgálatok a lehetséges okok feltárása

modulus rövid- és hosszú távú értékeinek eltérését, a hörelágyuló műanyagok ridegedését az IDO függvényében A szakító vizsgálatok során egy szokatlan jelenséget észleltünk A négy hegesztési varratot tartalmazó próbatestből egy - az eddigi tapasztalatoktól eltérően - a varrat keresztmetszetében szakadt el. A hegesztett kötésekből készült hajlitóvizsgálatok szintén rossz eredményekkel zárultak Mind a négy próbatest a hegesztés síkjában eltört. A törési felület - lásd: 8 kép - 2,5 szőrös nagyitása egyenetlen és szabálytalan molekula szerkezetet jelez A hegesztett kötés makroszkópi vizsgálatai - mint azt a 9. kép is jól szemlélteti - a varratzónában felhabosodást, a szokásosnál hosszabb távon túlzott anyagfelmelegedést és az illesztési zónában anyagmegfolyást mutattak A csőanyaghoz nem megfelelő hegesztési hőmérséklet és az illesztési nyomás hatására kialakult folyási jelenség a keresztmetszet mentén nem egyenletes. A KPE cső gyártás során keletkező belső feszültségei a témakörrel foglalkozók előtt közismertek [7] A Mészáros és társai MT. KKT évek óta folytat belső feszültséggel kapcsolatos kutatásokat felvágott csőszeletekkel. Az egy év élettartamon belüli vizsgálatok eredményei szerint: - Az 1-2 Nmm 2 nagyságrendű belső feszültségek eredője, nyomófeszültség. - A belső feszültségek egyenes arányban állnak a szabványos méretaránnyal és fordítottan arányosak az átmérővel. A 10. ábrát megalapozó vizsgálatok alacsonyabb értékű belső feszültségeket tártak fel. Ennek oka a belső feszültségek fokozatos leépülésével is magyarázható. Eddig nem észlelt jelenség viszont az elvágott csővégek sugár irányú elmozdulása amely térbeli belső feszültségállapotot és a fonálszerű molekuláris szerkezet szempontjából kellemetlen nyirófeszültségek létét mutatja. A részletezett rutin jellegű vizsgálatok alapján egyértelmű ok-okozati összefüggések nem voltak megállapíthatók Helyszíni feltárások nem készültek, így a meghibásodásokat kiváltó - esetleges - járulékos hatások (ágyazat, altalaj, csőfektetési stb. hibák következményei) nem voltak megállapíthatók. A különleges körülményekre tekintettel a vizsgálatok fenti szintjén további szakértők bevonása vált szükségessé. 571