A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - CSIZMADIA KÁROLY: Víztározás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a Duna–Tisza közén, a Szegedi Szakaszmérnökség területén
gálatánál lényegesen kisebb területekkel és kisebb tározható vízmennyiséggel célszerű számolni, mint az elméleti adatok A tározó területének tulajdonosai között sok nevesített magán tulajdonos található, de van, ahol osztatlan közös tulajdonban, valamint KFT-k. BT-k, önkormányzatok, APV-RT . Horgász Egyesület, Hortobágyi Nádgazdaság. Mezőgazdasági Tsz., Kiskunsági Nemzeti Park tulajdonában illetve kezelésében is vannak földterületek. A vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LV1I. törvény alapján az állam kizárólagos tulajdonában csak a 3. melléklet szerinti tározók maradnak (az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók). A tározók területének kisajátítása többszáz millió forintos nagyságrendű lehet A tározók vízgyűjtő területeként a tározó vízpótlását biztosító belvízcsatorna tározó feletti vízgyűjtő területét vettem figyelembe. A maximális üzemi vízszintet a vízjogi engedély szerint vagy a vízpótlást biztosító belvízcsatorna tározónál lévő maximális belvízszinttel vettem egyezőnek, mivel az ideiglenes tározók feltöltése gravitációs. A tározó térfogatnál célszerű csökkentő tényezőként figyelembe venni a feliszapolódást. homokbefuvást, illetve a növényzetet és a fákat is. A feliszapolódás mértéke állandó tározóknál 50-80 cm, ideiglenes tározóknál 30-40 cm között változik, a növényzet és fák csökkentő hatása kb. 10 %. 2.1.2. A tározók hidrológiai viszonyai, vízforgalma, üzemelési feltételei és az utóbb i másfél évtiz ed tározási tapasztalatai, hidraulikai számítások Az éves csapadékok csökkenése ellenére a belvízképződés szempontjából a hóban tározott vízmennyiség és a fagyott talajra esett csapadékmennyiség lehet jelentős, még a több méteres talajvízszint csökkenést mutató területeken is. Az őszi-tavaszi időszakban a tározókban kisebb vízmennyiség jelentkezik, de a belvízcsatornákban alkalmazott vízvisszatartások (pl Dongér) ellenére a nyár elejére ezek részben elpárolognak (a tavak becsült éves párolgása 1000 mm), részben a talajba szivárognak A nyári időszakban csak azokban a tározókban találtam vizet, ahol intézményes vízpótlás van a kettős működésű csatornákon (Szegedi Fehértó, sándorfalvai halastavak, Maty-ér), vagy fürt kutas vízpótlásuk van (Harkató, kiskunhalasi Sóstó, Kunfehértó) illetve az építés során ki822