A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - PÁLFAI IMRE: Aszályos évek a Kisalföldön

2.2. Az as

zályos evek kiválasztása .Az aszályossági index számítási módjánál ismertetett küszöbérték (PAI> = 6) és a különböző aszályfokozatok jellemző határértékei egy-egy állomáson, illetve azok közvetlen környezetekben érvényesek, de hozzávetőleg a kisalföldi területi átlagok értékelésénél is elfogadhatók, azzal a megjegyzéssel, hogy ha az index területi átlaga nem én el, csak megközelíti valamely kategória alsó határénékét, vagy ha az index legalább két állomáson meghaladja a határértéket akkor az egész térség az annak megfelelő kategóriába sorolandó Ilyen módon a vizsgált 65 évből 14-et minősítenünk aszályosnak Megoszlásuk az aszály erőssége szennt a következő Mérsékelten aszályos évek: 1932, 1935, 1947, 1976, 1983, 1984, 1986, 1993, 1994 és 1995 Közepesen aszályos évek: 1945, 1952 és 1992 Erősen aszályos év: 1990. 2.3. Értékelés A bemutatott vizsgálatok tanúsága szerint a Kisalföldön tíz évből átlagosan két év szokott - valamilyen mértékben - aszályos lenni. Az aszályos évek eloszlása azonban nagyon egyenetlen. Például az elmúlt tíz évben, tehát 19X6 - 1995 között hat aszályos év volt. viszont 1953 - 1975 kőzött, vagyis közel negyed századon keresztül egyetlen aszályos év sem fordult elő! Az aszályossági index kb. 40 éve tartó növekedési tendenciája jól megfigyelhető az j. ábrán

. A Kisalföldön a legnagyobb aszály 1990-ben alakult ki (a PAI területi átlaga 9,38 °C/I00 mm). A kisalföldi aszályok előfordulási valószínűségéhez kapcsolódó további információk olvashatók le a 2. ábráról

. Megállapítható pl., hogy az 1990 évihez hasonló erősségű aszály (PAI=9,38) átlagos visszatérése 95 %-os megbízhatósággal 25 és 225 év közé tehető, átlagosan kb. 80 év. 818