A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - KÁDÁR MIHÁLY: Víz- és energiatakarékos öntözőberendezések elterjesztésének lehetőségei, eddig tapasztalatok a Duna–Tisza közi hátság mezőgazdaságilag hasznosítható területén

A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlésén elfogadott ajánlásai közül az alábbiakra szeretném felhívni a figyelmet : " A talajvízszint helyzete a mezőgazdaság vízigénye és a vízhiány közötti kapcsolat vizsgálati eredményei alapvetöek, a Duna-Tisza köze mezőgazdaságának szempontjából. A kutatások folytatása típusterületeken feltétlenül szükséges, mert a mezőgazdaság alkalmazkodási lehetőségeire, öntözési vízigényre vonatkozó ismereteink alapját képzik. Külön figyelmet kell fordítani a gyümölcsösökre " " Az öntözővíz üzemeltetési támogatást normatív alapra kell helyezni. " Az ajánlásokat de különös teintettel a fenti kettőt figyelembe véve a víztakrékos öntözést szorgalmazni kell, hogy a gazdálkodók ismerjék meg a lehetőségeket és használják is azokat. 4 ÖNTÖZÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS ÖNTÖZÉSI MÓDOZATOK A DUNA-TISZA KÖZI HÁTSÁGON A Tiszától nyugatra az Ativizig működési területén a folyó " hatáskörzetében " lévő öntözőrendszerekben ( Tiszaalpári, Vidreéri, Csanyteleki, Percsorai, Levelényi, Algyői ) a mezőgazdaság átalakulása következtében a beöntözött területek nagysága csökkent. A gazdálkodók többnyire szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Az öntözés ezeken a területeken a szabadföldi esőszerű, részben hagyományos kézitelepítésű, illetve a modernebb öncsévélhető öntözőberendezésekkel történik A szántóföldi kapás kultúrák közül a kukorica, napraforgó, cukorrépa termesztése a jellemző egyre csökkenő területekkel Ezekben az öntözőrendszerekben a felmerülő vízigényeket maximálisan ki lehet elégíteni. A Duna-Tisza közi hátság középső területén felszíni vízkészletből jelenleg nincs lehetőség - kivéve a koratavaszi összegyülekezett csapadékfelhasználásával - öntözésre. Az érintett körzetekben élő emberek változatlanul csak a mezőgazdasági termelésből tudnak megélni, így a kialakult kritikus helyzetben a felszín alatti vízkészletből próbálnak ( tudnak ) vizet nyerni a termelés biztonságossá tételéhez. A tulajdonosi váltás eredményeként az új tulajdonosok a jövedelmezőbb gyümölcs és zöldség termesztését helyezték előtérbe. Ezen növénykultúrák komoly befektetést igényelnek a beruházó részéről. A korábban ( 15-20 éve ) kivágott ültetvények helyén ismét megjelentek a facsemeték és szőlőtámrendszerek. A települé805